YouTube: ki készíti, kinek a mit?
2013. november 04. írta: Digitális Identitás

YouTube: ki készíti, kinek a mit?

Kreativitás és YouTube[i]

Blogunkban többször foglalkoztunk már személyek/márkák/termékek identitásának és reputációjának digitális konstrukciójával, melyet digitális identitásnak nevezünk. A digitális identitás mindaz, amit az egyén magáról előállít, és amit mások termelnek vele kapcsolatosan. Ebbe a körbe tartoznak a szöveges és a képi információk mellett természetesen a mozgóképes tartalmak, így az olykor csak viccesnek szánt youtube videók is. Az Y-generáció tagjai mindezt már érzik és tudják, csakúgy mint a legjelentősebb hazai vállalatok vezetői, akkor amikor külön policyt alkotnak a cég közösségi média megjelenéséről és a munkavállaló online jelenlétére, mint potenciális veszélyforrásra tekintenek. 

yt kép.jpgEgy 2012-es YouTube kutatás azokat a tényezőket vizsgálta, melyek hatással vannak a felhasználók videó feltöltési szokásaira. Kiemelt figyelmet szenteltek a tartalomnak, a várható nézettségnek és a feltöltő személyiségének illetve különösen a kreativitásának.
A tanulmány előzetesen három kutatási kérdést tett fel. Az első a felhasználók által előállított videók kreatív elemeire és azok tipikusan felfedezhető mintáira kérdezett rá. Ebből következett a második kérdés: a különböző minták vajon különböző típusú nézőközönséget céloznak-e meg? A harmadik kérdés pedig azt vizsgálta, hogy a feltöltött videókból megtudható-e valami a feltöltő személyiségéről.

Két tanulmányban próbáltak választ találni ezekre a kérdésekre, melyekhez a kvantitatív kutatási módszereket és más adatforrásokat is felhasználnak.

Az első tanulmányban egy online kérdőív segítségével maguk a felhasználók nyilatkoztak videójuk tartalmával kapcsolatban, valamint egy 5 fokú skálán értékelték az egyes nézőtípusokat aszerint, hogy azok vélhetően mekkora eséllyel nézik majd meg a videójukat. Az így kapott adatok mellett a kutatók külön vizsgálták a videókban megjelenő kreatív elemeket, melyeket három osztályba (egyéni, remixelt és kölcsönzött kreativitás) osztályba soroltak a bennük előforduló saját és a mások által készített elemek aránya szerint. A nézőket szintén három altípusba osztották fel és arra a következtetésre jutottak, hogy minél inkább kapcsolódnak a nézők az adott hálózathoz, annál valószínűbb, hogy tetszést váltanak ki belőlük a látottak. Így tehát logikusnak tűnik az alábbi három következtetés, hogy:

images (2).jpg1) a személyes kreativitást bemutató videók zömében az interneten kívüli világból is ismert személyek számára készülnek,

2) a remixelt kreativitást használóknál a célcsoport kibővül a hasonló érdeklődésű, de csak az online ismeretségekre,

3) a kölcsönzött kreativitás csoportjába tartozó videóknál pedig tartalmukkal a teljes felhasználói hálózatot célozzák meg a feltöltők.

A második tanulmány a személyiség kommunikációját vizsgálta a profilokon és személyes kezdőlapokon keresztül. Első lépésként a kutatók véletlenszerűen kiválasztottak 70 videót, melyeket (az előző tanulmányban használt online kérdőív segítségével) három különböző szempontból vizsgáltak: nyitottság az élményekre, lelkiismeretesség és extra tartalom.  A második lépésben 24 (19 és 29 év közötti) személy értékelte a számukra ismeretlen feltöltőktől származó, addig nem látott videókat. A skála 0-15-ig terjedt és az egyes szempontok külön-külön kaptak pontokat. Végül öt különböző értékelés született videónként. A kísérlet eredménye azt mutatja, hogy három kritériumot kell teljesíteni ahhoz, hogy kielégítő és a feltöltőkkel szemben is igazságos értékelést kapjunk, de ehhez az értékelők egyetértése is szükséges. A felmérések összegzése rávilágít arra, hogy a videókon keresztül a feltöltő megpróbál minél jobb benyomást tenni a nézőre, viszont ez az ideális „én”, független az aktuális „én”-től. Az elemzés bemutatta, hogy az értékelők képesek megállapítani a feltöltők nyitottságát, de a két másik szempontnál (lelkiismeretesség és extra tartalom esetében) nem találtak általános összefüggéseket.

make-youtube-video.jpgVégezetül a kutatás felhívta a figyelmet a vizsgált jelenség árnyoldalára is. Eszerint a videófeltöltés ma már mindenki számára elérhető, s a későbbiekben akár középszerűséghez vezethet azzal, hogy egyre nehezebb lesz a számos gyengébb minőségű termék között megtalálni az igazán minőségi anyagokat.

A kutatás nagyító alatt, laboratóriumban vizsgált meg egy sokak által ismert jelenséget, hiszen az eddig is nyilvánvaló volt a számunkra, hogy pl. a tisztán saját tartalmú videók kisebb nézettséget érnek el a remixelt vagy az átvett videó tartalmakhoz képest. Ugyanakkor mégis érdekes felismerés, hogy mi nézők valóban kategorizáljuk a feltöltőket aszerint, hogy milyen videót osztanak meg az interneten és ennek alapján milyen közel állnak hozzánk, mely kategorizáció nagyban meghatározza esetleges szimpátiánkat, vagy elutasításunkat a videó kedvelése, kommentelése vagy esetleg megosztása formájában.



[i] A cikk Fazekas Dóra, Szinok Klára, Vántus Nikolett és Szabó Kinga egyetemi hallgatók recenziója alapján született, az ELTE BTK Média Intézetének "Reprezentációs politikák: Énkomponálás.net" kurzusa keretében.

Az eredeti mű címe, szerzői: Communicating Creativity on YouTube: What and for Whom? Cédric Courtois (MA), Peter Mechant (MA) & Lieven De Marez (PhD). A tanulmány a Cyberpsychology, Behavior, and Social Networking 2012/3. számában jelent meg.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://digitalisidentitas.blog.hu/api/trackback/id/tr545614982

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.