DIGITÁLIS IDENTITÁS BLOG
https://digitalisidentitas.blog.hu/atom
blfr6@https://blog.hu
©2024 blog.hu
https://digitalisidentitas.blog.hu/2015/02/02/left_shark_felrobbantja_az_internetet_avagy_egy_mem_terjedese
Egy mém a semmiről: a Left Shark felrobbantja az internetet!
2015-02-02T18:54:00+01:00
2015-02-02T18:54:00+01:00
Digitális Identitás
https://blog.hu/user/717973
<p style="text-align: justify;">Az emberiség fordulóponthoz érkezett. Több éves <a href="http://digitalisidentitas.blog.hu/2013/03/03/csokay_akos_a_harlem_shake-jelenseg_avagy_a_mem_mint_az_identitas_narcisztikus_kommunikacioja" target="_blank">komoly múltat</a> követően (milking, planking, harlem shake, gagnem style, ice-bucket challenge stb.) után megszületett ugyanis az első mém, ami tényleg a semmiről szól. Pontosabban, maga a "semmi" vált mémmé. Figyelem emberiség, Jean-Paul Sartre önmagában való embere létrehozta az önmagában való mémet! Ami egyszerűen csak van, mert létrehozták, de nem reflexió semmire. A <span>#LeftShark</span>, vagyis a "bal cápa" esetében egy a valóságban nem is létező "valaminek" lett <a href="http://digitalisidentitas.blog.hu/2012/04/04/di_vs_id_avagy_mi_is_az_a_digitalis_identitas" target="_blank">digitális identitása</a> és ehhez tartozó óriási méretű <a href="http://digitalisidentitas.blog.hu/2012/03/01/az_identitas_a_webre_koltozott" target="_blank">digitális lábnyoma</a>. És most mi ezt növeljük azzal, hogy írunk róla.</p>
<p>Kezdjük az elején, megpróbáljuk elmondani az elmondhatatlant, megérteni a megérthetetlent, hogy egy "semminek" a megtörténte hogyan tudja felrobbantani az internetet. Az USA és az egész földgolyó egyik legnézettebb TV műsora minden évben az amerikai futball döntője, vagy közismert nevén a Super Bowl. Évente átlagosan 110 millió ember tölti azzal 4 óráját, hogy megnézze ezt a bajnoki döntőt.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/di/digitalisidentitas/image/left_shark_katy_perry.jpg" alt="left_shark_katy_perry.jpg" width="387" height="290" class="imgright" style="margin-left: 5px;" /></p>
<p style="text-align: justify;">És mivel ez AMERIKA, így a meccs szünetében sem hagyják a nézőket program nélkül: sem a TV előtt ülőket, sem azokat, akik a helyszínen élőben követik a show-t. A TV-ben ilyenkor mennek le azok a reklámok, amikre az ügyfelek és ügynökségek gyakran már egy éve készülnek. Az ilyenkor látható, külön erre az alkalomra forgatott rövid reklámfilmek kiemelkedően kreatívak és szórakoztatóak. Ez a tíz perc a világ televíziózásának legdrágábban megvásárolható reklámideje: az idén egy 30 másodpercet spot 4 és fél millió USA dollárba került, ami mai árfolyamon 1,2 Milliárd Forint. Természetesen a stadionban ülő tömeg sem maradhat szórakozás nélkül a meccs szünetében. Az átlagosan 10.500 dolláros jegyek vásárlóit minden évben a legnagyobb sztárok szórakoztatják 15 perces mini koncertjeikkel. Járt már itt Michael Jackson és Madonna is. Az idén Katy Perry-t hívták meg, aki Missy Eliot és Lenny Kravitz mellett énekelte és táncolta végig a félidők közti szünetet.</p>
<p>Táncolta. Álljunk meg egy pillanatra. Ugyanis itt indult el 2015 eleddig legnagyobb mémje: a Left Shark mém, avagy Twitter használók kedvéért: #LeftShark. Történt ugyanis, hogy az egyik rövid jelenetben Katy-t két cápa kísérte háttértáncosként, akik közül az egyik, mintha nem követte volna nagyon szigorúan a koreográfiát, ahogy az itt is látható:</p>
<p style="text-align: center;"><object width="425" height="344"><param name="movie" value="https://www.youtube.com/v/MAtCSio876c&hl=en&fs=1"></param><param name="allowFullScreen" value="true"></param><embed src="https://www.youtube.com/v/MAtCSio876c&hl=en&fs=1" type="application/x-shockwave-flash" allowfullscreen="true" width="425" height="344"></embed> </object></p>
<p>Mint kiderült a srác a jelmezben nem hallotta rendesen, hogy hol is tart a dal, és a koreográfia minden mozdulatára sem emlékezett, így jött össze neki ez a 15 másodperc. Mindez azért nem olyan feltűnő, ugyanis a cápák kötelező együttmozgása nem kifejezetten szükségszerű, még akár Katy Perry showjában sem. A kedves és kicsit szerencsétlen bal oldali cápa figurát még a szünet vége előtt felkapta a Twitter "#LeftShark" néven. Mi az, hogy felkapta? Egyből <a href="http://digitalisidentitas.blog.hu/2012/12/04/menko_gabor_a_digitalis_identitas_memetikai_vizsgalata" target="_blank">mém keletkezett belőle</a>: ma, 2 nappal később a #LeftShark minden idők második legtöbbet használt hashtag-je (!) a Twitter történetében, és a vihar még nem ült el, sőt, most kezd feltámadni!</p>
<p>A <a href="http://Twitter.com" target="_blank">Twittert</a> a <a href="http://Hashtracking.com" target="_blank">Hashtracking</a> segítségével követő tartalomgyártók rögtön ráugrottak a témára, és 149.000 YouTube videót és 85 millió cikket és blogbejegyzést hoztak össze 48 óra alatt. A forradalom nemhogy felfalja saját gyermekeit, de a vállára kapja őket. A mém önmaga meta-szintű mémje lett. Hisz igazából nem történt semmi, de mégis mindenki erről beszél, és erről ír. És általában azt írja meg (mint ahogy most mi is), hogy minden más médium erről ír.</p>
<p>A Leftshark, azaz a bal oldali cápába bújt srác (legalábbis aki annak vallja magát) azóta feltűnt a <a href="http://gotinder.com" target="_blank">Tinderen</a>, tovább gerjesztve a mémet.</p>
<p style="text-align: center;"><object width="425" height="344"><param name="movie" value="https://www.youtube.com/v/CjzOoSAuJYk&hl=en&fs=1"></param><param name="allowFullScreen" value="true"></param><embed src="https://www.youtube.com/v/CjzOoSAuJYk&hl=en&fs=1" type="application/x-shockwave-flash" allowfullscreen="true" width="425" height="344"></embed></object></p>
<p>A mai napon a vezető hírportálok is beálltak a hír mögé a világ minden pontján: a brit <a href="http://www.independent.co.uk/sport/us-sport/national-football-league/left-shark-steals-super-bowl-2015-as-katy-perry-is-upstaged-by-her-outoftime-support-dancer-10017216.html" target="_blank">Independent</a>-től kezdve Kanada legnagyobb napilapjáig a <a href="http://www.thestar.com/entertainment/music/2015/02/03/how-the-super-bowls-left-shark-became-a-phenomenon.html" target="_blank">The Star-ig</a> bezárólag <a href="http://edition.cnn.com/2015/02/02/opinion/cupp-leave-left-shark-alone/" target="_blank">MINDENKI</a> foglalkozott a hírrel.</p>
<p>Mindössze fél napot kellett várni, hogy a jelmez gyártója, a Bonobos rájöjjön: itt bizony óriási üzlet van kilátásban, és <a href="https://bonobos.com/sweeps?utm_medium=social%20network&utm_source=twitter&utm_campaign=twitter_promo_shark_suit_02_01_shark_suit&utm_content=&cvosrc=social%20network.twitter.twitter_promo_shark_suit__02__01_shark_suit" target="_blank">kitette oldalára</a>, hogy ha összegyűlik elég email cím és aláírás, akkor gyártani fogják és forgalmazni kezdik a jelmezt kereskedelmi forgalomban is.</p>
<p>De fél nap és egy nem pontos válaszlépés üzletileg halálos lehet egy ekkora mém útjában. Amíg írtuk cikkünket, egy David Lam nevű ember már el is indította a <a href="https://www.indiegogo.com/projects/halftime-shark-suit--2" target="_blank">Left Shak mém Indiegogo kampányát</a>, igaz az azóta levédett név miatt Halftime shark suit néven. Itt 89 dollárért bárki megrendelheti cáparuháját.</p>
<p>Az pedig nem is volt kérdés, hogy a mémgyártók is beizzítják photoshopjaikat: </p>
<p><img src="https://m.blog.hu/di/digitalisidentitas/image/left_shark_batman.jpg" alt="left_shark_batman.jpg" class="imgnotext" width="421" height="284" /></p>
<p> </p>
<p><img src="https://m.blog.hu/di/digitalisidentitas/image/left_shark_titanic.jpg" alt="left_shark_titanic.jpg" class="imgnotext" width="416" height="299" /></p>
<p> </p>
<p>S ahogy már <a href="http://www.sbnation.com/lookit/2015/2/2/7961873/katy-perry-sharks-dancing-singing-sharks-jaws-dorsal-fins" target="_blank">mindenki </a>arról ír, hogy mindenki <a href="http://www.billboard.com/articles/events/super-bowl-2015/6458271/katy-perry-choreographer-left-shark" target="_blank">erről ír</a>, egyre több tartalom képződik, egyre többen keresnek rá e kulcsszóra, s egyre többen gyártanak tartalmat, hogy a kulcsszóra kereső emberek találkozzanak az ő tartalmaikkal, s ott ezután ott tudják őket tartani a saját oldalukon. Ez egy önmagába visszatérő spirál, amit egy újabb mém vagy világsajtót megrázó esemény vághat majd el. Ilyen volt a Je Suis Charlie pár hete, s ilyen most a bal oldali cápánk, a Left Shark.</p>
<p>#leftshark forever!</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/di/digitalisidentitas/image/you_are_left_shark_to_my_katy_perry.jpg" alt="you_are_left_shark_to_my_katy_perry.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fdigitalisidentitas.blog.hu%2F2015%2F02%2F02%2Fleft_shark_felrobbantja_az_internetet_avagy_egy_mem_terjedese%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fdigitalisidentitas.blog.hu%2F2015%2F02%2F02%2Fleft_shark_felrobbantja_az_internetet_avagy_egy_mem_terjedese%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fdigitalisidentitas.blog.hu%2F2015%2F02%2F02%2Fleft_shark_felrobbantja_az_internetet_avagy_egy_mem_terjedese%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Egy mém a semmiről: a Left Shark felrobbantja az internetet!"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://digitalisidentitas.blog.hu/2015/02/02/left_shark_felrobbantja_az_internetet_avagy_egy_mem_terjedese#comments"><img class="item_ctp" src="https://digitalisidentitas.blog.hu/rss/image/post/id/7141437" border="0" /></a><br /></p>
mém
digitális_identitás
digitális_lábnyom
#LeftShark
0
DIGITÁLIS IDENTITÁS BLOG
https://digitalisidentitas.blog.hu
http://m.cdn.blog.hu/di/digitalisidentitas/image/left_shark_katy_perry.jpg
https://digitalisidentitas.blog.hu/2014/12/01/a_kozossegi_oldalak_bizonyitottan_csokkenthetik_a_tarsas_bizonytalansagot_ha
A közösségi oldalak bizonyítottan csökkenthetik a társas bizonytalanságot, de..
2014-12-01T23:02:00+01:00
2014-12-01T23:02:00+01:00
Digitális Identitás
https://blog.hu/user/717973
<p>A <em>társas bizonytalanság</em> a negatív megítéléstől és a társas kapcsolatoktól való félelemet jelenti, mely az introvertált emberekre fokozottan jellemző. Amikor közösségi oldalakon másokat megfigyelhetünk, ez a bizonytalanság csökkenthető. Ám kérdés, hogy az online információszerzés során a bizonytalanság csökkentés és annak módja kinél mekkora szerepet játszik.</p>
<p><span><img src="https://m.blog.hu/di/digitalisidentitas/image/420226_180727348699460_118865098219019_258754_1766300331_n.jpg" alt="420226_180727348699460_118865098219019_258754_1766300331_n.jpg" class="imgleft" style="margin-right: 5px;" width="329" height="205" />Erre a kérdésre keresték a választ a genti egyetem kutatói, akik fiatalok online információszerzési szokásait vizsgálták. Azért esett rájuk a választás, mert náluk életkori sajátosság a közösségi oldalak használata, valamint az első intim kapcsolatok kialakítása is ebben az életkorban történik. Az észak-belgiumi Flanders-ben 352 Facebook felhasználó, 16-17 éves fiatalt vizsgáltak és a válaszokat skálázásra épülő kérdőíveken vették fel. Elkülönítették a közeli barátokra (’friends’) és távoli ismerősökre (’acquintances’) valamint a szociális szorongásra vonatkozó kérdéseket. A kutatók három hipotézist állítottak fel:</span></p>
<p><span>1. Az információszerzés a közösségi hálón a közeli barátok és távoli ismerősök esetén is magasabb társas <em>bizonyossági szint</em>et eredményez. Mindez mégis az ismerősöknél jobban érvényesül, mint a barátoknál. Az állítás mindkét része bizonyosságot nyert.</span></p>
<p><span>2. A</span><span> közösségi oldalak használata pozitívan hat az <em>önfelfedés</em> szintjére. Ez részben igaz. Az online kapcsolatok a face-to-face kapcsolatokhoz hasonlóan kölcsönösséget igényelnek és feltételeznek. Minél többet oszt meg magáról valaki, annál jobban bízunk benne és annál több mindent osztunk meg magunkról mi is irányába. Mindez azonban nem tudatos, hanem indirekt hatás.</span></p>
<p><span>3. A</span><span> szociális szorongás befolyásolható: a barátok pozitív kommunikációja pozitív hatást fejt ki, távolabbi ismeretség esetén ez az ellenkezője lehet. Az állítás csak részben igaz: mások örömteli élete a világhálón nem feltétlenül vált ki ellentétes hatást.</span></p>
<p><span><img src="https://m.blog.hu/di/digitalisidentitas/image/1164881749.jpg" alt="1164881749.jpg" class="imgright" style="margin-left: 5px;" width="206" height="272" />A kutatás tehát bizonyította a Facebook jelentőségét a közösségi információszerzésben. Ez jó esélyt biztosít az introvertált emberek kapcsolatépítésére is, akik eddig kiszorultak a közösségből. </span></p>
<p>Komoly hátrány azonban, hogy amit a közösségi oldalakon látunk nem a teljes valóság, hanem annak csak egy kiragadott, <a href="http://digitalisidentitas.blog.hu/2013/10/14/a_tarsas_osszehasonlitas_csapdai_a_facebookon" target="_blank">általában csak pozitív eseményeket </a>megörökítő szelete. Az adott pillanatot kivetítjük egy hosszabb időintervallumra, és az alapján vonunk le <a href="http://digitalisidentitas.blog.hu/2014/11/10/enerosites_vagy_onimadat_avagy_mikent_es_milyen_eszkozokkel_mutatjuk_be_magunkat_a_facebookon" target="_blank">következtetéseket</a>. Így ugyan valóban csökkenthetjük a szociális bizonytalanság érzésünket, ugyanakkor mindez sajnálatos módon a személyes interakcióra való igényünk teljesen megszűnésével is járhat. Miért? Mert időtakarékos, könnyű, hatékony segíti az önbemutatást és mindemellett új ismeretségeket hoz. Az offline interakciók túlzott leépítésével azonban erősen szűkített valóságot építhet ki - mely ugyanúgy magába zárkózó, mint a megváltani kívánt introvertált ember.</p>
<p><strong><span> </span></strong></p>
<p><small><span>Az eredeti mű címe: „</span><span>Social Network Profiles as Information Sources</span><span>for Adolescents’ Offline Relations</span><span>” Cedric Courtois</span><span>, Anissa All,</span><span>Hadewijch Vanwynsberghe</span><span> (</span><span><a href="http://online.liebertpub.com/doi/pdf/10.1089/cyber.2011.0557">http://online.liebertpub.com/doi/pdf/10.1089/cyber.2011.0557</a></span><span>) Megjelent a </span><span><span>Cyberpsychology, Behavior, and Social Networking</span></span><span> folyóirat 2012/6. számában.</span></small></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fdigitalisidentitas.blog.hu%2F2014%2F12%2F01%2Fa_kozossegi_oldalak_bizonyitottan_csokkenthetik_a_tarsas_bizonytalansagot_ha%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fdigitalisidentitas.blog.hu%2F2014%2F12%2F01%2Fa_kozossegi_oldalak_bizonyitottan_csokkenthetik_a_tarsas_bizonytalansagot_ha%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fdigitalisidentitas.blog.hu%2F2014%2F12%2F01%2Fa_kozossegi_oldalak_bizonyitottan_csokkenthetik_a_tarsas_bizonytalansagot_ha%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A közösségi oldalak bizonyítottan csökkenthetik a társas bizonytalanságot, de.."><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://digitalisidentitas.blog.hu/2014/12/01/a_kozossegi_oldalak_bizonyitottan_csokkenthetik_a_tarsas_bizonytalansagot_ha#comments"><img class="item_ctp" src="https://digitalisidentitas.blog.hu/rss/image/post/id/7116569" border="0" /></a><br /></p>
biztonság
illúzió
digitális_identitás
online_társasság
nárcisztikus_személyiség
0
DIGITÁLIS IDENTITÁS BLOG
https://digitalisidentitas.blog.hu
http://m.cdn.blog.hu/di/digitalisidentitas/image/420226_180727348699460_118865098219019_258754_1766300331_n.jpg
https://digitalisidentitas.blog.hu/2014/11/10/enerosites_vagy_onimadat_avagy_mikent_es_milyen_eszkozokkel_mutatjuk_be_magunkat_a_facebookon
Énerősítés vagy önimádat?
2014-11-10T00:02:39+01:00
2014-11-10T00:02:39+01:00
Digitális Identitás
https://blog.hu/user/717973
<p><strong></strong>Digitális identitásunk <a href="http://digitalisidentitas.blog.hu/2012/04/04/di_vs_id_avagy_mi_is_az_a_digitalis_identitas" target="_blank">bemutatásának</a>, vagyis a posztmodernitás én reprezentációjának elsődleges terepe az online közösségi média. Egy torontói kutatás azt vizsgálta, hogyan nyilvánulnak meg a különböző offline személyiségjegyek online környezetben.<br /><br /><img src="https://m.blog.hu/di/digitalisidentitas/image/942c19_4719571.jpg" alt="942c19_4719571.jpg" width="247" height="171" class="imgleft" />A kutatás kiinduló feltételezése, hogy a felhasználók a közösségi média felületeket előszeretettel használják vágyott identitásuk (az ún. remélt/lehetséges énjük) egy önmaguk által szabályozott környezetben történő bemutatására. A benyomáskeltés édenkertje ez, ahol saját magunk által kontrollálható módon alakíthatjuk saját képünket, és rajzolhatjuk olyanná arcélünket, amilyennek szeretnénk. A cél, ahogyan a valós életben is mindig, a pozitív benyomáskeltés és az önkifejezés. A kutatás során a torontói York Egyetem hallgatóinak Facebook profiljainak segítségével a következő kérdésekre keresték a válaszokat:</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/di/digitalisidentitas/image/Michelangelo_Caravaggio_facebook2.png" alt="Michelangelo_Caravaggio_facebook2.png" width="177" height="298" class="imgright" style="margin-left: 5px;" /></p>
<p>1. Igaz-e hogy az önimádó egyének aktívabbak a Facebookon?<br />2. Jellemző-e, hogy a nárcisztikus felhasználók több önreklámozó tartalmat használnak?<br />3. Igaz-e, hogy nárcisztikus férfiak inkább leíró, szöveges tartalmakkal reklámozzák magukat, míg a nárcisztikus nők a külsőt bemutató tartalmakkal, fotókkal operálnak?<br />4. Vagy éppen az alacsonyabb önbecsüléssel rendelkező egyének aktívabbak a Facebookon és ők használnak több önreklámozó tartalmat?</p>
<p>A kérdőíves adatfelvételhez 100 Facebook felhasználót toboroztak véletlenszerűen a York Egyetem hallgatói közül, 50 férfit és 50 nőt, akik mind 18-25 év közöttiek voltak. A demográfiai adatok mellett a Facebook aktivitásról és használati szokásokról nyilatkoztak a résztvevők. A többi kérdés két pszichológiai faktort mért fel: az önbecsülést a Rosenberg Önértékelési Skála alapján és a nárcizmust az Önimádó Személyiségi Skála (NPI) segítségével. A Facebook öt aspektusát („Magamról, „Profilkép”, „Fényképek rólam”, „Jegyzetek”, „Állapotfrissítések”) az alapján kódolták, hogy a felhasználó mennyire reklámozza önmagát ezeken keresztül.<br /> <br />A kutatás eredményei azt mutatták, hogy a nárcisztikus személyek az átlagnál többször keresték fel a Facebook profiljukat naponta, illetve egy belépés során több időt töltöttek az oldalon. Az első hipotézis tehát beigazolódott.<br />A közösségi portálok az önbemutatás számos módját kínálják, ezért a vizsgálat során feltételezték, hogy a <a href="http://digitalisidentitas.blog.hu/2013/03/03/csokay_akos_a_harlem_shake-jelenseg_avagy_a_mem_mint_az_identitas_narcisztikus_kommunikacioja" target="_blank">nárcisztikus személyek</a>, akik bizonyítottan szívesen beszélnek önmagukról és önbizalmat merítenek a nyilvános elismerésből azok szívesen használják önreklámozásra a közösségi médiát. Az eredmények ezt a feltételezést csak részben támasztották alá. A pozitív önbemutatás ugyan jellemző volt a profilképek, a fényképek és az állapotfrissítések esetében, ugyanakkor nem jelent meg a kizárólag írott szöveget tartalmazó részben („Magamról”). Ez összhangban van egy korábbi kutatás következtetéseivel, miszerint a felhasználók inkább képeken keresztül mutatják be magukat.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/di/digitalisidentitas/image/facebook-y-alter-ego2.png" alt="facebook-y-alter-ego2.png" class="imgleft" width="277" height="236" style="margin-right: 5px;" /></p>
<p>A kutatás során nem találtak jelentős összefüggést a nárcizmus, a nem és az önreklámozó tartalom között, tehát az eredmények alapján a harmadik hipotézis nem igazolódott be. <br />A kutatás során értékelték az önbecsülés és a Facebook aktivitás közötti összefüggéseket is. Az eredmények megerősítették, hogy az alacsony önbecsüléssel rendelkező személyek naponta többször jelentkeznek be és több időt töltenek a közösségi oldalon. Emellett a 4. hipotézisükben feltételezték azt is, hogy az alacsonyabb önbecsüléssel rendelkező egyének több önreklámozó tartalmat használnak a Facebookon. A hipotézist csak a profilképek tekintetében bizonyult igaznak, vagyis az önbizalom-hiányos személyek olyan fényképeket választottak, amelyek elfedték a nemkívánatos tulajdonságaikat.</p>
<p>Összegzésképpen megállapíthatjuk, hogy a nárcisztikus és az önbizalomhiányos személyek azok, akik a legnagyobb intenzitással és a legakítvabban használják <a href="http://digitalisidentitas.blog.hu/2013/10/14/a_tarsas_osszehasonlitas_csapdai_a_facebookon" target="_blank">önreklámozásra és énerősítésre</a> a Facebookot, és egyben ők azok akik a lehető legkedvezőbb színben igyekszenek magukat bemutatni.</p>
<p> </p>
<p><small><em>Az eredeti mű címe Self-Presentation 2.0: Narcissism and Self-Esteem on Facebook, szerzője Soraya Mehdizadeh. A tanulmány a Cyberpsychology, Behavior, and Social Networking 2010/4. számában jelent meg. A cikk Fazekas Csilla, Kincses Erika és Nagy Katalin egyetemi hallgatók recenziója alapján született, az ELTE BTK Média Intézetének "Énkomponálás.net" kurzusa keretében.</em></small></p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fdigitalisidentitas.blog.hu%2F2014%2F11%2F10%2Fenerosites_vagy_onimadat_avagy_mikent_es_milyen_eszkozokkel_mutatjuk_be_magunkat_a_facebookon%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fdigitalisidentitas.blog.hu%2F2014%2F11%2F10%2Fenerosites_vagy_onimadat_avagy_mikent_es_milyen_eszkozokkel_mutatjuk_be_magunkat_a_facebookon%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fdigitalisidentitas.blog.hu%2F2014%2F11%2F10%2Fenerosites_vagy_onimadat_avagy_mikent_es_milyen_eszkozokkel_mutatjuk_be_magunkat_a_facebookon%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Énerősítés vagy önimádat?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://digitalisidentitas.blog.hu/2014/11/10/enerosites_vagy_onimadat_avagy_mikent_es_milyen_eszkozokkel_mutatjuk_be_magunkat_a_facebookon#comments"><img class="item_ctp" src="https://digitalisidentitas.blog.hu/rss/image/post/id/6882337" border="0" /></a><br /></p>
kontroll
kutatási_eredmény
énbemutatás
Facebook
digitális_identitás
nárcisztikus_személyiség
0
DIGITÁLIS IDENTITÁS BLOG
https://digitalisidentitas.blog.hu
http://m.cdn.blog.hu/di/digitalisidentitas/image/942c19_4719571.jpg
https://digitalisidentitas.blog.hu/2014/10/02/dr_feher_katalin_selfie_ussie_avagy_sormintak_a_kozossegi_halozatokban
Dr. Fehér Katalin: SELFIE & USSIE, AVAGY SORMINTÁK A KÖZÖSSÉGI HÁLÓZATOKBAN
2014-10-02T13:10:04+02:00
2014-10-02T13:10:04+02:00
Digitális Identitás
https://blog.hu/user/717973
<p>A selfie az Oxford szótár egyik legkeresettebb kifejezése. Egyes korcsoportokban a napi rutin részévé vált, az okostelefon-használat megkerülhetetlen mozzanata, a közösségi hálózatokban a megosztások gyarapodó eleme, a digitális és <a href="http://digitalisidentitas.blog.hu/2013/11/04/youtube_ki_kesziti_kinek_a_mit" target="_blank">vizuális Én-reprezentáció</a> alapeszköze.Ha a selfie fogalmára rövid meghatározást szeretnénk adni, akkor a következő kikötéseket kell tennünk:</p>
<p>1) A selfie nem azonos az önarcképpel: az önarckép tágabb fogalom, hiszen részét képezik nem digitális eszközökkel készített képek, képzőművészeti alkotások (pl. festmények), és nem feltétlenül oszthatók meg közvetlenül online hálózatokban.</p>
<p>2) A selfie nem pusztán egy fotó, amit valaki készít magáról és megoszt, hanem egyszerre öndokumentáció, önkifejezés és tartalmi kontroll is, mely a gyakoribb megosztással újra és újra definiálja, illetve azonosítja a selfie szereplőit.</p>
<p>3) A selfie nem létezik a kétkamerás okos eszközök kényelmes, egyszerű, kreativitásra sarkalló és/vagy pusztán időkitöltő vagy unaloműző képrögzítési alkalmazásai nélkül.</p>
<p>4) A megosztásra kerülő selfie-k előzetesen feltételeznek lájkokat, kommenteket, tageléseket vagy más online inter/aktivitásokat, azaz várt (és nem várt) visszajelzéseket, közösségi élményt, az Én elhelyezését a közösségi vagy szélesebb hálózatokban – mások reakcióin keresztül.</p>
<p>A selfie-definíciók az önarcképek korábbi változataiban keresik a gyökereket, s leginkább a fotográfia azon példáit veszik elő, melyeken a fotós kattint és tükörben jelenik meg a kész (eredetileg papír) képen. Colin Powel 60 évvel ezelőtti fotós önarcképekét vagy Robert Cornelius 1893-as fotóját ezért említik gyakran a selfie ősformájaként.Ezek azonban csak előzmények a selfie-világhoz: inkább a művészi alkotás szándékával jöttek létre, míg a selfie leginkább <a href="http://www.metropol.hu/itthon/cikk/1168666-selfie-a-trendkovetes-biztonsagerzetet-ad" target="_blank">produkció és nyilvános online szereplés</a>, a digitális identitás egyik kommunikációs alapeszköze. Mindkettő az Ént mutatja meg, de más szándékkal, más gyakorisággal és más eszközökkel.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/di/digitalidentity/image/1392741702941-selfie.jpg" alt="1392741702941-selfie.jpg" width="308" height="205" class="imgleft" />A <em>selfie</em> mint szleng kifejezés akkor terjedt el, amikor az okostelefonok front kamerájával készített képek a közösségi oldalakon tömegesen elterjedtek. Az Oxford szótár szócikke szerint (www.oxforddictionaries.com) <em>a selfie egy olyan fotó, amelyet valaki önmagáról készít webkamerával/okostelefonnal, s célja, hogy valamely közösségi platformon a kép megosztható, illetve tovább osztható legyen</em>. <em>A többszereplős önarcképek pedig a "group selfie-k" vagy rövidebben “ussie-k”.</em>A legtöbb ide jól illeszkedő meghatározás szerint a front kamerás, kézből készített, illetve a tükröt használó önarcképek is selfie-nek/ussie-nak nevezhetők. Közös tulajdonságuk, hogy az okostelefon vagy tablet képernyője egyben kontrollképernyő vagy tükör funkciót is betölt, s ezzel a felhasználó a saját megjelenését és a kép további részleteit is ellenőrizheti, szerkesztheti, majd ha elégedett az eredménnyel, közösségi hálózatokban azonnal megoszthatja/továbbíthatja: a fotó már elkészültében látható és újragyártható. Így válhat olyan, bizonyos rendszerességgel megjelenő üzenetté, hogy „vagyok!”, „ez vagyok Én”, „itt vagyok!”, „ezt csinálom!”, „ez történik velem!”, „erre (is) képes vagyok!”, „így fejezem ki önmagam!”, „ezért vagyok fontos!”, „ezért vagyok értékes” – és így tovább. Az újra és újra létrejövő öndefiníciók, önigazolások, önkifejezések, önpromóciók vagy csak az esély megadása a másokkal való kapcsolatfelvételre mind a selfie-készítés mozgatórugói lehetnek.</p>
<p><em>V</em><em>égül a rendszeresen megosztott selfie-k </em><em>és ussie-k sormintát rajzolnak az egy</em><em>énről a közösségi hálózatokban.</em></p>
<p>Az el<img src="https://m.blog.hu/di/digitalidentity/image/insta_salon.png" alt="insta_salon.png" width="187" height="207" class="imgright" />ső hype után már nemcsak a Z és az Y generáció fotói árasztják el az interenetet és a közösségi médiát, a selfie & az ussie nemcsak a <a href="http://www.metropol.hu/itthon/cikk/1168666-selfie-a-trendkovetes-biztonsagerzetet-ad" target="_blank">személyes marketing része</a>, hanem a celebritás, a politikai marketing, a divatmarketing és a sportmarketing is felfedezte. Kiváló példái az Oscar-gála, az Obama-kommunikáció, avagy az emblematikussá és trenddiktálóvá vált Ferenc pápa és Dalai Láma selfie-k és ussie-k. Minél több ismert arc szerepel a képen, annál inkább működik fotóbombaként és terjed villámsebességgel az interneten. Nemcsak csatlakozni lehet ezekhez a képekhez a fotózás pillanatában, hanem <a href="http://digitalisidentitas.blog.hu/2012/12/04/menko_gabor_a_digitalis_identitas_memetikai_vizsgalata" target="_blank">mémmé </a>is alakíthatók. Az elhíresült Oscar-fotó alapján számos olyan változat készült, melyen felismerhető volt az alakzat/mintázat az eredeti képről, de a szereplők kicserélődtek és valami plusz, például egy márkaüzenet került a helyére. (<em>Az Oscar-selfie. Forrás: Twitter#oscars, @TheEllenShow)</em></p>
<p>A selfie-versenyek és selfie-olimpiák vagy az extrém megoldásokat gyűjtik, vagy márkáknak generálják a felhasználói tartalmat. A Calvin Klein kampányában például a vásárlók kreatív fehérnemű selfie-vel fotózkodtak, egyes szépirodalmi könyvkiadók pedig arra kérték olvasóikat, hogy pózoljanak kedvenc regényeikkel. A selfie műfaja platform-függő is lehet: az Instagram, a Facebook és a Snapchat például kiemelt helyen szerepel az erős vizuális profil miatt. Az olyan újabb képrögzítő eszközök és innovációk, mint a <a href="http://digitalisidentitas.blog.hu/2013/03/11/bodor_miklos_mi_magunk_leszunk_a_google_street_view_kozvetito_autoi" target="_blank">Google Glass</a>, az arcfelismerő szoftverek és a biometria, egészen új megoldásokat hozhatnak. Amíg ezek kialakulnak, addig az alműfajok is formálódnak: megjelentek például az after-sex selfiek, melyeken a párok az élmény utáni pillanatokat rögzítik a megosztáshoz.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/di/digitalidentity/image/selfie-project06.jpg" alt="selfie-project06.jpg" width="270" height="219" class="imgleft" />Megjelentek az ellentrendek is, mint például az unselfie. Nicolas Bordas (<a href="http://www.nicolasbordas.fr/" target="_blank">www.nicolasbordas.fr</a>)<strong> </strong>posztolta jótékonysági felhívását a LinkedIn professzionális közösségi hálózaton válaszul a fülöp-szigeteki, tájfun-okozta katasztrófára. A userek „unselfie”-ket készíthettek: arcukat eltakarták egy darab papírral, s erre a támogatás URL-címeit írhatták. Mindez vírusszerűen terjedt a Twitteren és az Instagramon is.</p>
<p>Dan Rubin művészeti projektje szinén kitakarja szereplőit a selfie-ken, de az eszköz és az alkotói szándék teljesen eltérő. A celebritás keveredik az utca emberének közhelyével, amikor userek maguk elé tartják okostelefonjukat, melyek képernyőjén ismert arcok láthatók. Az „arccsere” eredménye, hogy a közismert sztárok tökéletes megjelenése testidegenként dekódolódik az utcán. A művészeti projekt célja az volt, hogy ezen kettősséggel „hibrideket”, „szórakoztató lényeket” hozzon létre a selfie-műfaj segítségével.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/di/digitalidentity/image/Phonie-feature-267x146.jpg" alt="Phonie-feature-267x146.jpg" class="imgright" /></p>
<p>Az úttörő selfie-kutatatások is megkezdődtek: elsősorban Facebook és Instagram fotókat elemeznek szerte a világban, keresik az univerzális és egyedi jellemzőket. A Pew Research Center amerikai felmérése szerint például a milleniumi korosztály messze az élen jár a maga 55%-ával a selfie-aktivitásban, az X generáció 24%-kal követi, s az ennél idősebbek 13%-kal sereghajtók (Forrás: Pew research Centre, 2014: www.pewresearch.org). Selfiecity néven pedig komplex adatvizualizációs projekt indult: a kutatócsoport öt világvárosban mér több millió selfie-fotót a vizuális mintázatokat szisztematikus összehasonlításával és egymásra vetítésével. Az eredmények szerint a vizsgált városokban az összes készített fotóból 3-5% selfie, a nők aktívabbak a selfie-zésben, s a userek többsége a húszas évei elején jár. Az azonos idejű adatokkal még a boldogság-faktort is mérik: Bangkok jelenleg a „legmosolygósabb” és Moszkva a legkevésbé.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/di/digitalidentity/image/Selfiecity-selfiexploratory-filtered-Berlin.jpg" alt="Selfiecity-selfiexploratory-filtered-Berlin.jpg" class="imgnotext" width="427" height="254" /></p>
<p>A selfie mint <a href="http://pcworld.hu/kozosseg/az-internet-tarsadalmi-hatasai-online-nemzedek.html" target="_blank">trend </a>felfutóban van, a fiatalabb korosztályok és a szemfüles brandek aktívan használják. Az önkifejezés, az önmegvalósítás (Pagani et al., 2011) és az Én-azonosság erősítése, pozitív énkép kivetítése, a kontroll biztosítása, az esetlegesség esélyének csökkentése aktiviálja a folyamatokat: a profilok végül szinte mindig pozitív képpel jelennek meg a <a href="https://www.youtube.com/watch?v=zw4X6orYvQM&feature=youtu.be&t=1s" target="_blank">közösségi hálózatokban</a> (Bargh et al., 2002). <em>A selfie így válik az ön/arc/kép online kivetülés</em><em>év</em><em>é a digitális hálózatokban.</em></p>
<p><em>Lábjegyzet: Ezen poszt előkészítésekor okostelefonomon Skype-ot használtam. Mellettem elhaladt egy diák, s csak annyit látott: belenézek a „képernyőbe”. Erre rutinszer</em><em>űen csakannyit mondott az angol nyelvű környezetben „Enjoy your Selfie!”.</em></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fdigitalisidentitas.blog.hu%2F2014%2F10%2F02%2Fdr_feher_katalin_selfie_ussie_avagy_sormintak_a_kozossegi_halozatokban%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fdigitalisidentitas.blog.hu%2F2014%2F10%2F02%2Fdr_feher_katalin_selfie_ussie_avagy_sormintak_a_kozossegi_halozatokban%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fdigitalisidentitas.blog.hu%2F2014%2F10%2F02%2Fdr_feher_katalin_selfie_ussie_avagy_sormintak_a_kozossegi_halozatokban%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Dr. Fehér Katalin: SELFIE & USSIE, AVAGY SORMINTÁK A KÖZÖSSÉGI HÁLÓZATOKBAN"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://digitalisidentitas.blog.hu/2014/10/02/dr_feher_katalin_selfie_ussie_avagy_sormintak_a_kozossegi_halozatokban#comments"><img class="item_ctp" src="https://digitalisidentitas.blog.hu/rss/image/post/id/6752833" border="0" /></a><br /></p>
mém
láthatóság
énbemutatás
digitális_identitás
internetes_nyilvánosság
Dr._Fehér_Katalin
0
DIGITÁLIS IDENTITÁS BLOG
https://digitalisidentitas.blog.hu
http://m.cdn.blog.hu/di/digitalidentity/image/1392741702941-selfie.jpg
https://digitalisidentitas.blog.hu/2014/02/01/oecd_ajanlasok_a_digitalis_identitasunk_vedelmere
OECD ajánlások a digitális identitásunk védelmére
2014-02-01T22:39:00+01:00
2014-02-01T22:39:00+01:00
Digitális Identitás
https://blog.hu/user/717973
<p>Az elmúlt évtizedekben az interaktív-online felületeknek köszönhetően létrejött egy változatos elektronikus kommunikációs forma. Az egyének és a szolgáltatók felismerhetővé váltak és ez a felismerhetőség adott okot arra, hogy az <a href="http://digitalisidentitas.blog.hu/2012/04/04/di_vs_id_avagy_mi_is_az_a_digitalis_identitas" target="_blank"><em>digitális identitás fogalma</em></a> kiemelt szerepet kapjon az internet kontextusában. Ennek köszönhető az az irányelveket összefoglaló jelentés, melyet a <em>Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet</em> (OECD) informatikai biztonsággal és magánélettel foglalkozó osztálya Nick Mansfield közreműködésével készítette el.</p>
<p><span><img src="https://m.blog.hu/di/digitalisidentitas/image/1csoport_oecd_infografika.jpg" alt="1csoport_oecd_infografika.jpg" class="imgleft" style="margin-right: 5px;" width="303" height="952" />Az irányelvek lényege az <a href="http://www.slideshare.net/CsokayAkos/nkomponls-27852424" target="_blank">énkomponálás</a> kiemelt szerepe, a korlátozások szükségességére, a biztonság- és bizalomérzet elnyerésére, illetve a magánélet védelme az interneten alapuló gazdaságokban. A szöveg elsősorban azokra a személyekre koncentrál, akik nyilvános és magánszervezetek információs rendszerével akarnak kapcsolatba kerülni az interneten keresztül, valamint olyan folyamatokhoz kapcsolódnak, mint a felvételi/regisztrációs, a meghatalmazási, a hitelesítési, a beléptető és a visszavonási folyamat.</span></p>
<p><span><span> </span>A jelentés szerint offline/fizikai valóságban már régóta „kezeljük” identitásunkat, bizonyítva például személyazonosságunkat, korunkat. Mindez bizalmat épít ki, és segít elkerülni a konfliktusokat. Mindennek ugyanígy kell működnie az online kultúrában is, hiszen minél kevesebb bizonyítható kapcsolat létezik a valós egyén és a digitális identitás között, annál több a bizonytalanság, és annál kevésbé lehet kihasználni az internet által nyújtott gazdasági és társadalmi lehetőségeket.</span></p>
<p>Alapvető a <em>személyazonosság ellenőrzésének kérdése</em>. Ez garantálja ugyanis adataink biztonságát, legyen szó személyes adatokról, vagy olyan információkról például, amik adott esetben egy bankszámlán tárolt pénzhez nyújtanak hozzáférést. Az ilyen adatokat kezelő rendszerek kialakításakor kulcsfontosságú kérdés, hogy milyen fokú önazonosítást várnak el a felhasználótól. Optimális esetben ennek arányosnak kell lennie az adott szolgáltatást nyújtó és igénybevevő felek által vállalt kockázattal, amit a szolgáltatás használata és nyújtása jelent. Másrészről bizonyos szolgáltatások online működtetése kevesebb személyes adat ellenőrzését kívánja, mint ugyanazon szolgáltatás offline bonyolítása, így hozzájárulva a magánszféra sértetlenségének megőrzéséhez.</p>
<p><span>Ahhoz, hogy az online szolgáltatások a mostaninál biztonságosabbak legyenek, a szolgáltatások körének és számának további bővülése mellett a jelentés szerint még van lehetőség a fejlődésre, ennek pedig két kulcsfontosságú tényezőjére mutatnak rá a szerzők. Először is, problémásnak tartják, hogy minden egyes szolgáltatás külön <em>regisztráció</em>t igényel. Visszatarthatja a felhasználót a belépéstől és biztonsági kockázatot is jelenthet. Másodszor, az online személyazonosság-felügyelet módszerei nem nyújtanak elég biztonságot a nagy kockázatot jelentő szolgáltatások működtetéséhez, és így ezek az offline térben maradnak. Ez egyfajta körkörös folyamatot eredményez, ahol a felhasználók nem vesznek igénybe egy elégtelen biztonsággal rendelkező szolgáltatást, ám a szolgáltatók nem költenek egy szolgáltatásra, amit nem vesznek igénybe elegen. Végül pedig nem alakultak ki nemzetközileg elismert személyazonosság-igazoló rendszerek, megakadályozva ezzel a nagy kockázattal járó nemzetközi szolgáltatások elterjedését. </span>A jelentés szerzői szerint az online személyazonosság-ellenőrzés fejlődésében a <em>kormányzatok úttörők lehetnének, hiszen </em>az offline világ személyazonosságot igazoló dokumentumainak kibocsátói. A kritikus pontokat az adatvédelem, a bizalom és a kulturális-társadalmi különbségek jelentik. Az eredményesség a felhasználó-központú megközelítéseken alapszik: a nyilvános és privát szolgáltatásoknál használt digitális dokumentumok számának csökkentésén; a biztonsági szintek és a felhasználandó okmányok egyénenkénti megválasztásán. Ehhez fontos egyensúlyi helyzetet kialakítani, hogy az interakció kockázati szintje megfeleljen a biztonsági követelményeknek. A területi és nemzetközi norma biztos alapokat jelentene ahhoz, hogy a digitális identitás, a magas szintű kormányzati elektronikus folyamatok és bármely elektronikus érintkezéssel létrejövő (szolgáltatási) interakció az <em>országhatárokon túl</em> is, gátak nélkül megjelenhessen. A fejlesztésekhez azonban az online tevékenységek egyes államokon belüli magas színvonala és a nemzetek közötti együttműködés is szükséges.</p>
<p><span> </span></p>
<p><small><em>Az eredeti mű címe “Digital Identity Management - Enabling Innovation and Trust in the Internet Economy” (http://www.oecd.org/sti/ieconomy/49338380.pdf). A cikk Stella Asmon, Katona Eszter, Kiss-Pál Anna, Pálinkás Eszter, Petró Enikő, Prágai Adrienn, Tóth Ádám, Zsembery Dorottya egyetemi hallgatók recenziója alapján született, az ELTE BTK Média és Kommunikáció Intézetének "Énkomponálás.net" kurzusa keretében.</em></small></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fdigitalisidentitas.blog.hu%2F2014%2F02%2F01%2Foecd_ajanlasok_a_digitalis_identitasunk_vedelmere%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fdigitalisidentitas.blog.hu%2F2014%2F02%2F01%2Foecd_ajanlasok_a_digitalis_identitasunk_vedelmere%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fdigitalisidentitas.blog.hu%2F2014%2F02%2F01%2Foecd_ajanlasok_a_digitalis_identitasunk_vedelmere%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=OECD ajánlások a digitális identitásunk védelmére"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://digitalisidentitas.blog.hu/2014/02/01/oecd_ajanlasok_a_digitalis_identitasunk_vedelmere#comments"><img class="item_ctp" src="https://digitalisidentitas.blog.hu/rss/image/post/id/7116497" border="0" /></a><br /></p>
láthatóság
digitális_identitás
digitális_lábnyom
énkomponálás
0
DIGITÁLIS IDENTITÁS BLOG
https://digitalisidentitas.blog.hu
http://m.cdn.blog.hu/di/digitalisidentitas/image/1csoport_oecd_infografika.jpg
https://digitalisidentitas.blog.hu/2013/11/04/youtube_ki_kesziti_kinek_a_mit
YouTube: ki készíti, kinek a mit?
2013-11-04T22:34:35+01:00
2013-11-04T22:34:35+01:00
Digitális Identitás
https://blog.hu/user/717973
<p align="center" style="text-align: left;"><b>Kreativitás és YouTube<b><a href="file:///C:/Users/%C3%81kos/Desktop/YOUTUBE_FKedit.docx#_edn1" title="">[i]</a></b></b></p>
<p align="center" style="text-align: left;">Blogunkban többször foglalkoztunk már személyek/márkák/termékek identitásának és reputációjának digitális konstrukciójával, melyet <a href="http://digitalisidentitas.blog.hu/2012/04/04/di_vs_id_avagy_mi_is_az_a_digitalis_identitas" target="_self">digitális identitásnak</a> nevezünk. A digitális identitás mindaz, amit az egyén magáról előállít, és amit mások termelnek vele kapcsolatosan. Ebbe a körbe tartoznak a szöveges és a képi információk mellett természetesen a mozgóképes tartalmak, így az olykor csak viccesnek szánt youtube videók is. Az <a href="http://digitalisidentitas.blog.hu/2013/05/17/_az_vagyok_aminek_a_neten_latszom" target="_self">Y-generáció tagjai</a> mindezt már érzik és tudják, csakúgy mint a <a href="http://digitalisidentitas.blog.hu/2013/10/08/az_online_elo_munkavallalo_mint_veszelyforras" target="_self">legjelentősebb hazai vállalatok vezető</a>i, akkor amikor külön policyt alkotnak a cég közösségi média megjelenéséről és a munkavállaló online jelenlétére, mint potenciális veszélyforrásra tekintenek. </p>
<p><img src="https://m.blog.hu/di/digitalisidentitas/image/yt%20k%C3%A9p.jpg" alt="yt kép.jpg" width="246" height="170" class="imgleft" style="margin-right: 5px;" />Egy 2012-es YouTube kutatás azokat a tényezőket vizsgálta, melyek hatással vannak a felhasználók videó feltöltési szokásaira. Kiemelt figyelmet szenteltek a tartalomnak, a várható nézettségnek és a feltöltő személyiségének illetve különösen a kreativitásának. <br /> A tanulmány előzetesen három kutatási kérdést tett fel. Az első a felhasználók által előállított videók kreatív elemeire és azok tipikusan felfedezhető mintáira kérdezett rá. Ebből következett a második kérdés: a különböző minták vajon különböző típusú nézőközönséget céloznak-e meg? A harmadik kérdés pedig azt vizsgálta, hogy a feltöltött videókból megtudható-e valami a feltöltő személyiségéről.</p>
<p>Két tanulmányban próbáltak választ találni ezekre a kérdésekre, melyekhez a kvantitatív kutatási módszereket és más adatforrásokat is felhasználnak.</p>
<p>Az első tanulmányban egy online kérdőív segítségével maguk a felhasználók nyilatkoztak videójuk tartalmával kapcsolatban, valamint egy 5 fokú skálán értékelték az egyes nézőtípusokat aszerint, hogy azok vélhetően mekkora eséllyel nézik majd meg a videójukat. Az így kapott adatok mellett a kutatók külön vizsgálták a videókban megjelenő kreatív elemeket, melyeket három osztályba (egyéni, remixelt és kölcsönzött kreativitás) osztályba soroltak a bennük előforduló saját és a mások által készített elemek aránya szerint. A nézőket szintén három altípusba osztották fel és arra a következtetésre jutottak, hogy minél inkább kapcsolódnak a nézők az adott hálózathoz, annál valószínűbb, hogy tetszést váltanak ki belőlük a látottak. Így tehát logikusnak tűnik az alábbi három következtetés, hogy:</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/di/digitalisidentitas/image/images%20(2).jpg" alt="images (2).jpg" class="imgleft" style="margin-right: 5px;" width="106" height="133" />1) a személyes kreativitást bemutató videók zömében az interneten kívüli világból is ismert személyek számára készülnek,</p>
<p>2) a remixelt kreativitást használóknál a célcsoport kibővül a hasonló érdeklődésű, de csak az online ismeretségekre,</p>
<p>3) a kölcsönzött kreativitás csoportjába tartozó videóknál pedig tartalmukkal a teljes felhasználói hálózatot célozzák meg a feltöltők.</p>
<p>A második tanulmány a személyiség kommunikációját vizsgálta a profilokon és személyes kezdőlapokon keresztül. Első lépésként a kutatók véletlenszerűen kiválasztottak 70 videót, melyeket (az előző tanulmányban használt online kérdőív segítségével) három különböző szempontból vizsgáltak: nyitottság az élményekre, lelkiismeretesség és extra tartalom. A második lépésben 24 (19 és 29 év közötti) személy értékelte a számukra ismeretlen feltöltőktől származó, addig nem látott videókat. A skála 0-15-ig terjedt és az egyes szempontok külön-külön kaptak pontokat. Végül öt különböző értékelés született videónként. A kísérlet eredménye azt mutatja, hogy három kritériumot kell teljesíteni ahhoz, hogy kielégítő és a feltöltőkkel szemben is igazságos értékelést kapjunk, de ehhez az értékelők egyetértése is szükséges. A felmérések összegzése rávilágít arra, hogy a videókon keresztül a feltöltő megpróbál minél jobb benyomást tenni a nézőre, viszont ez az ideális „én”, független az aktuális „én”-től. Az elemzés bemutatta, hogy az értékelők képesek megállapítani a feltöltők nyitottságát, de a két másik szempontnál (lelkiismeretesség és extra tartalom esetében) nem találtak általános összefüggéseket.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/di/digitalisidentitas/image/make-youtube-video.jpg" alt="make-youtube-video.jpg" width="373" height="280" class="imgright" style="margin-left: 5px;" />Végezetül a kutatás felhívta a figyelmet a vizsgált jelenség árnyoldalára is. Eszerint a videófeltöltés ma már mindenki számára elérhető, s a későbbiekben akár középszerűséghez vezethet azzal, hogy egyre nehezebb lesz a számos gyengébb minőségű termék között megtalálni az igazán minőségi anyagokat.</p>
<p>A kutatás nagyító alatt, laboratóriumban vizsgált meg egy sokak által ismert jelenséget, hiszen az eddig is nyilvánvaló volt a számunkra, hogy pl. a tisztán saját tartalmú videók kisebb nézettséget érnek el a remixelt vagy az átvett videó tartalmakhoz képest. Ugyanakkor mégis érdekes felismerés, hogy mi nézők valóban <a href="http://digitalisidentitas.blog.hu/2013/10/14/a_tarsas_osszehasonlitas_csapdai_a_facebookon" target="_self">kategorizáljuk a feltöltőket</a> aszerint, hogy milyen videót osztanak meg az interneten és ennek alapján milyen közel állnak hozzánk, mely kategorizáció nagyban meghatározza esetleges szimpátiánkat, vagy elutasításunkat a videó kedvelése, kommentelése vagy esetleg megosztása formájában.</p>
<p></p>
<div><br clear="all" /><hr align="left" size="1" width="33%" />
<div>
<p><a href="file:///C:/Users/%C3%81kos/Desktop/YOUTUBE_FKedit.docx#_ednref1" title="">[i]</a> A cikk <em>Fazekas Dóra,<b> </b>Szinok Klára,<b> </b>Vántus Nikolett és </em>Szabó Kinga egyetemi hallgatók recenziója alapján született, az ELTE BTK Média Intézetének "Reprezentációs politikák: Énkomponálás.net" kurzusa keretében.</p>
<p>Az eredeti mű címe, szerzői: <i>Communicating Creativity on YouTube: What and for Whom?</i> Cédric Courtois (MA), Peter Mechant (MA) & Lieven De Marez (PhD). A tanulmány a <i>Cyberpsychology, Behavior, and Social Networking</i> 2012/3. számában jelent meg.</p>
<p> </p>
</div>
</div>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fdigitalisidentitas.blog.hu%2F2013%2F11%2F04%2Fyoutube_ki_kesziti_kinek_a_mit%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fdigitalisidentitas.blog.hu%2F2013%2F11%2F04%2Fyoutube_ki_kesziti_kinek_a_mit%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fdigitalisidentitas.blog.hu%2F2013%2F11%2F04%2Fyoutube_ki_kesziti_kinek_a_mit%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=YouTube: ki készíti, kinek a mit?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://digitalisidentitas.blog.hu/2013/11/04/youtube_ki_kesziti_kinek_a_mit#comments"><img class="item_ctp" src="https://digitalisidentitas.blog.hu/rss/image/post/id/5614982" border="0" /></a><br /></p>
video
reputáció
kutatási_eredmény
énbemutatás
YouTube
digitális_identitás
identitás_konstrukció
0
DIGITÁLIS IDENTITÁS BLOG
https://digitalisidentitas.blog.hu
http://m.cdn.blog.hu/di/digitalisidentitas/image/yt%20k%C3%A9p.jpg
https://digitalisidentitas.blog.hu/2013/10/14/a_tarsas_osszehasonlitas_csapdai_a_facebookon
A társas összehasonlítás csapdái a Facebookon
2013-10-14T22:40:39+02:00
2013-10-14T22:40:39+02:00
Digitális Identitás
https://blog.hu/user/717973
<p><strong><em>Mások életének észlelése a legnépszerűbb közösségi oldalon <a href="file:///C:/Users/%C3%81kos/AppData/Local/Microsoft/Windows/Temporary%20Internet%20Files/OLK5E28/they%20are%20happier%20than%20i%20am_kutat%C3%A1s%20besz%C3%A1mol%C3%B3.doc#_ftn1" title="">[1]</a></em></strong></p>
<p style="text-align: left;">Egy 2012-ben publikát <a href="http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/22165917" target="_self">közösségi média kutatás</a>, mely során 425 egyetemi hallgatóval töltettek ki kérdőíveket az Egyesül Államokbeli Utah állami egyetemén, azt vizsgálja, hogy milyen hatással van a Facebook használat egymás észlelésére és egymás megítélésére.</p>
<p>A Facebookon jelenlévő ismerőseink megítélésekor több alapvető észlelési hibát is elkövetünk, melyek számbavételével közelebb kerülhetünk az esetleges torz ítéletalkotások okainak megértéséhez.<br /> 1) A felhasználók hajlamosak ítéletüket olyan példákra alapozni, amik könnyen hozzáférhetőek és később is jól felidézhetőek, előhívhatóak (hozzáférhetőségi heurisztika).<br /> 2) A Facebookon megjelent pozitív tartalmakat, különösen ha nem jól ismerik a megfigyelt személyt, előbb képesek az ember személyiségéhez társítani, semmint a körülményeknek vagy az adott helyzetnek betudni (társítási hiba).</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/di/digitalisidentitas/image/teen-girls-online-120625.jpg" alt="teen-girls-online-120625.jpg" class="imgleft" style="margin-right: 5px;" width="290" height="193" />A számítógép általi kommunikáció és a „face to face” kommunikáció legfőbb különbsége, hogy a virtuális kapcsolattartás során hiányzik a legtöbb finom kísérő motívum (pl: testkontaktus, metakommunikáció, hangsúlyozás stb.) ami jelentősen befolyásolja a rólunk alkotott képet. Emellett különbség, hogy a Facebookon megválaszthatjuk, hogy kivel osztjuk meg könnyen és gyorsan életünk mindennapjait. A közösségi hálón zajló hatalmas információáramlás befogadásához szükségszerű, hogy egyszerűsítésekkel és tömörítésekkel dolgozzunk. Az említett észlelési torzítások egyik alapja, hogy mások viselkedésének, hangulatának megítélése során alkalmazzuk a ’hozzáférhetőségi heurisztikát', ami azt jelenti, hogy ha ismerőseinkre gondolunk, akkor megítélésüket leggyakrabban könnyen visszaidézhető benyomásokra (pl. megosztott képekre, vicces kommentek, profilkép) alapozzuk. Ez ugyanakkor a megismerés szempontjából hiba is, hiszen csak a számukra legkönnyebben hozzáférhető, visszaidézhető benyomások és emlékek alapján alkotunk ítéletet. A korlátozott információk alapján alkotott ítéletek másik fő hibája 'társítási hiba', mely arra utal, hogy mások kapcsán előszeretettel hisszük azt, hogy minden egyes cselekedetük és szavuk személyiségükről árulkodik. Minden ilyen esetben pusztán egy pillanatképet látunk, de azt az egységes személyiségnek, pontosabban annak megnyilvánulásaként tekintjük, figyelmen kívül hagyva rengeteg más tényezőt, mely az adott helyzet kialakulásához, egy adott felszabadult pillanat lefotózásához vezetett. Kis túlzással olyan ez, mintha egy színész személyes boldogságát az általa alakított III. Richárd plakátképe alapján ítélnénk meg.</p>
<p>A <a href="http://digitalisidentitas.blog.hu/2012/09/05/kozossegi_media_de_miert" target="_blank">közösségi médiában zajló társas véleményalkotás</a> vizsgálatára a szerzők két alaphipotézist állítottak fel:<br /> 1. Akiket jobban beszippantott a Facebook, vagy több a felszínes (gyenge) kapcsolatuk a Facebookos ismerőseik között, azok többnyire úgy látják, hogy mások boldogok és jobb életük van, és kevésbé értenek azzal egyet, hogy az élet igazságos.</p>
<p>2. Akik kevésbé intenzíven használják a Facebookot, illetve ismerőseik nagyobb arányban tényleges ismerősök, azok számára az online valóság megtapasztalása nem okoz ilyen mértékű frusztrációt, így azok vélhetően kevésbé fogják társaik boldogságát irigyelni.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/di/digitalisidentitas/image/20130723-szerelem-sokan-nyaralas-utan-szakitanak4.jpg" alt="20130723-szerelem-sokan-nyaralas-utan-szakitanak4.jpg" width="214" height="162" class="imgleft" style="margin-right: 5px;" />A kevéssé ismert "mások" boldog képeinek nézegetése a Facebookon azt a benyomást keltheti a szemlélődőben, hogy <a href="http://digitalisidentitas.blog.hu/2013/05/17/_az_vagyok_aminek_a_neten_latszom" title="Az Y generáció digitális identitása" target="_blank">a "többiek" mindig boldogok és csodálatos életük van</a>. Mindez “nyilvánvalóan” következik a boldog, felszabadult, problémamentes pillanatokat ábrázoló képekből, melyeket magukról megosztanak. Ez a feltételezés különösen akkor erős, ha olyan emberről van szó, akit igazából nem is ismernek jól. Ezzel szemben a saját élettapasztalataikat, melyek sokkal realisztikusabbak (ugyanis nem csak pozitív elemeket tartalmaznak) nagy valószínűséggel annak igazolására használják fel, hogy "lám, másoknak sokkal boldogabb az élete", vagyis az élet nem igazságos.</p>
<p>A hibás észlelés miatti torzításokat ellensúlyozó információkkal lehet enyhíteni, amelyek viszont csak fáradtságos, offline értelemben valódi interakciókkal, a másokkal való elmélyültebb kapcsolatok ápolása révén szerezhetők meg.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/di/digitalisidentitas/image/2.jpg" alt="2.jpg" width="198" height="127" class="imgleft" style="margin-right: 5px;" />A kutatás eredményei azt mutatják, hogy minél több időt töltött a valóságban is az ember a barátaival, annál kevésbé értett egyet azzal, hogy mások jobban élnek, és boldogabbak, mint ő. Más szóval, ha az embernek több offline kapcsolata (erős kötése) van a barátaival, ha több történetet ismer a többiek életéről (pozitívat és negatívat egyaránt), akkor annál kevésbé lesz meggyőződve arról, hogy a mások élete boldogabb, mint a sajátja. Másik oldalról az eredmények alapján elmondható, hogy minél régebb óta használja és minél több időt tölt valaki a Facebookkal, továbbá minél inkább veszi körül magát olyan ismeretlen ismerősökkel, akiről valójában nem sokat tud, annál inkább fogja azt gondolni, hogy mások élete boldogabb és jobb, mint az övé, illetve, hogy az élet igazságtalan.</p>
<p>Mindezen eredményekkel együtt az Egyesült Államokban végzett kutatás mintaeloszlása alapvetően pozitív önértékelést mutat, ugyanis a többség kevéssé értett egyet azzal, hogy „másoknak jobb élete van” (átlag 3.86), illetve hogy „mások boldogabbak, mint én” (átlag 3.89) egy 10 fokú skálán, ahol az 1-es érték az „erős egyet nem értést” a 10-es érték pedig a „nagyon erős egyetértést” jelölte. Az 'élet igazságos' állítás megítélése közepes, már jóval kevésbé optimista (átlag 5.93) volt.</p>
<p>A kérdés valójában tehát az, hogy a közösségi média térben felépülő, részben torzított észlelés és a mások vélt állapotának/viselkedésének/érzéseinek megítélése tényleg visszahat-e az észlelőre, s ha igen, milyen mértékben?</p>
<p>Vajon tényleg frusztrál minket ismerőseink "Facebook mosolya"?</p>
<p> </p>
<div><br clear="all" /><hr align="left" size="1" width="33%" />
<div>
<p><a href="file:///C:/Users/%C3%81kos/AppData/Local/Microsoft/Windows/Temporary%20Internet%20Files/OLK5E28/they%20are%20happier%20than%20i%20am_kutat%C3%A1s%20besz%C3%A1mol%C3%B3.doc#_ftnref1" title="">[1]</a> A cikk Bakos Attila, Lebó Eszter, Máté Tímea és Patriczai Fanni ELTE-s egyetemi hallgatók recenziója alapján született, az ELTE BTK Média Intézetének "Énkomponálás.net" kurzusa keretében.</p>
<p>A bemutatott mű szerzői Hui-Tzu Grace Chou, Ph.D. és Nicholas Edge, B.S. - ' „They Are Happier and Having Better Lives than I Am”: The Impact of Using Facebook on Perceptions of Others' Lives ' című tanulmánya, In. CYBERPSYCHOLOGY, BEHAVIOR, AND SOCIAL NETWORKING 2012/2. </p>
</div>
</div>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fdigitalisidentitas.blog.hu%2F2013%2F10%2F14%2Fa_tarsas_osszehasonlitas_csapdai_a_facebookon%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fdigitalisidentitas.blog.hu%2F2013%2F10%2F14%2Fa_tarsas_osszehasonlitas_csapdai_a_facebookon%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fdigitalisidentitas.blog.hu%2F2013%2F10%2F14%2Fa_tarsas_osszehasonlitas_csapdai_a_facebookon%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A társas összehasonlítás csapdái a Facebookon"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://digitalisidentitas.blog.hu/2013/10/14/a_tarsas_osszehasonlitas_csapdai_a_facebookon#comments"><img class="item_ctp" src="https://digitalisidentitas.blog.hu/rss/image/post/id/5568734" border="0" /></a><br /></p>
illúzió
boldogság
közösségi_média
kutatási_eredmény
énbemutatás
Facebook
USA
digitális_identitás
online_identitás
nárcisztikus_személyiség
digitális_létezés
0
DIGITÁLIS IDENTITÁS BLOG
https://digitalisidentitas.blog.hu
http://m.cdn.blog.hu/di/digitalisidentitas/image/teen-girls-online-120625.jpg
https://digitalisidentitas.blog.hu/2013/10/08/az_online_elo_munkavallalo_mint_veszelyforras
Az online létező munkavállaló mint veszélyforrás
2013-10-08T21:21:32+02:00
2013-10-08T21:21:32+02:00
Digitális Identitás
https://blog.hu/user/717973
<p><b>Lehetőség vagy kockázat?</b></p>
<p><i>A BGF Kutatóközpontja folytatta digitális identitás kutatását: az <a href="http://digitalisidentitas.blog.hu/2013/05/17/_az_vagyok_aminek_a_neten_latszom" target="_self">Y generáció megkérdezése után</a> a hazai céges döntéshozókat is megkérdezték. A BGF sajtóközleményéből idézünk.</i></p>
<p><b></b><b>A munkavállaló online viselkedése a legnagyobb kockázat</b></p>
<p>A hazai vállalatvezetők az újmédia-eszközök tekintetében a munkavállalót tekintik a legfőbb kockázatnak: akár a vállalat hírneve és biztonsága is elbukhat egyetlen munkavállaló online viselkedésén, az adatszivárgás pedig súlyos gazdasági károkat okozhat. A cégek ilyen értelemben sérülékenyebbek, mint valaha. A kockázatok csökkentése érdekében előírásokat vagy ajánlásokat fogalmaznak meg dolgozóik számára. Profiltól függően kiépültek a kontroll különböző szintjei: egyes vállalatoknál csak az állásra jelentkezőknek néznek utána, de van olyan is, főként a nagyobb kockázattal járó pozíciók esetében, hogy a munkavállalókat munkavállalásuk ideje alatt is ellenőrzik, sőt, kilépés után akár bizonyos ideig tartó nyomon követés is előfordulhat.</p>
<p><b>A kutatás alapkérdése és a kutatási partnerség</b></p>
<p>BGF és a <a href="http://digitalisidentitas.blog.hu/2012/06/03/digitalis_identitas_a_kurt_akademian" target="_blank">KÜRT Akadémia</a> közös kutatási projektjének keretében felmérést készített, hogy feltérképezze a vezetők digitális viselkedési szokásait. A kutatás középpontjában az állt, hogy a multinacionális és hazai nagyvállalatok, kis- és középvállalkozások, illetve start-upok felsővezetői magánszemélyként vagy vállalatvezetőként milyen döntéseket hoznak saját és munkatársaik online megjelenéséről, milyen online hálózatokat használnak, illetve, hogy van-e digitális identitás stratégiájuk.</p>
<p><b>Stratégiai kérdés a digitális megjelenés. A LinkedIn így lett virtuális névjegykártya-tartó, a Facebook pedig a családi-baráti kapcsolatok helye</b></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/di/digitalisidentitas/image/li-vs-fb-for-business1.jpg" alt="li-vs-fb-for-business1.jpg" width="237" height="282" class="imgleft" style="margin-right: 5px;" />Főként az IT-, energia-, bank-, ingatlan-, és telekommunikációs cégvezetők egyetértettek abban, hogy a digitális identitás kiépítése és fenntartása stratégiai kérdéssé vált: a neten történő kommunikáció és megjelenés ma már legalább olyan fontos, mint a személyes benyomás vagy a referencia. Saját szakmai digitális megjelenésükhöz kiemelten használják a LinkedIn-t virtuális névjegykártya-tartóként, s valamint ezen keresztül figyelik a konkurenciát is. Többségük tart attól, hogy szakmai hálózataikat itt elhappolhatják tőlük. A Facebookot a döntéshozók többsége inkább a családi-baráti kapcsolatok fenntartására, gyerekeik iskolai kommunikációjának elérésére használja. A cégvezetők saját bevallásuk szerint folyamatosan képzik magukat az online világgal kapcsolatban és ezt munkatársaiknál is szorgalmazzák. Biztonsági kérdésekben nem mindig elég óvatosak, és ennek tudatában is vannak: gyakran használnak például egyszerű jelszavakat, és nem minden esetben van idejük meggyőződni arról, hogy érzékeny adataikat megfelelően titkosítják.</p>
<p><b>A cég netes megjelenését tudatosabban kell ellenőrizni és irányítani</b></p>
<p>A cégvezetők kiemelték, hogy mára a netes megjelenést gyakran tudatosabban kell ellenőrizni és irányítani, mint ami nem netes. Többségük előnyként tekint az új média eszközeire. A multinacionális vállalatoknál törekednek arra, hogy a már bevált online kommunikációs eszközöket saját vállalati környezetükre adaptálják, ezen belül elsősorban a Facebookhoz hasonló saját rendszert fejlesztenek a belső kommunikációhoz, de van olyan vállalat is, ahol regionális blogot hoztak létre a hatékonyabb külső és belső kommunikáció érdekében. A kis- és középvállalkozások gyakran reagálnak gyorsan a változásokra és a legújabb eszközökkel is szívesen kísérleteznek, részletezte <a href="http://feherkatalin.hu/" target="_blank">Dr. Fehér Katalin</a> kutatásvezető az eredményeket. A kutatás ezúttal Ázsiában folytatódik, s terveink szerint hamarosan erről is posztolunk.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fdigitalisidentitas.blog.hu%2F2013%2F10%2F08%2Faz_online_elo_munkavallalo_mint_veszelyforras%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fdigitalisidentitas.blog.hu%2F2013%2F10%2F08%2Faz_online_elo_munkavallalo_mint_veszelyforras%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fdigitalisidentitas.blog.hu%2F2013%2F10%2F08%2Faz_online_elo_munkavallalo_mint_veszelyforras%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Az online létező munkavállaló mint veszélyforrás"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://digitalisidentitas.blog.hu/2013/10/08/az_online_elo_munkavallalo_mint_veszelyforras#comments"><img class="item_ctp" src="https://digitalisidentitas.blog.hu/rss/image/post/id/5557769" border="0" /></a><br /></p>
kontroll
munkahely
munkavállaló
láthatóság
cégvezetők
kutatási_eredmény
online_megjelenés
kürt_akadémia
digitális_identitás
internetes_nyilvánosság
digitális_lábnyom
BGF
Dr._Fehér_Katalin
0
DIGITÁLIS IDENTITÁS BLOG
https://digitalisidentitas.blog.hu
http://m.cdn.blog.hu/di/digitalisidentitas/image/li-vs-fb-for-business1.jpg
https://digitalisidentitas.blog.hu/2013/09/19/az_elhallgatott_lehallgatasi_egyuttmukodesek_avagy_a_prism_botrany_margojara
Az elhallgatott lehallgatási együttműködések, avagy a PRISM botrány margójára
2013-09-19T00:03:27+02:00
2013-09-19T00:03:27+02:00
Digitális Identitás
https://blog.hu/user/717973
<p style="text-align: left;"><img src="https://m.blog.hu/di/digitalisidentitas/image/original.jpg" alt="original.jpg" width="218" height="145" class="imgleft" style="line-height: 0px; margin-right: 5px;" />Most, amikor lehetetlen úgy megnyitnunk egy globális híroldalt, hogy a PRISM szócska ne szerepeljen legalább két hír címében, s amikor a legnagyobb online cégek egymásra licitálva cáfolják (erősen<span class="apple-converted-space"> </span><a href="http://plastik.hu/2013/06/09/nsa-botrany/" target="_self">egyeztetett szöveggel</a>), hogy valaha is nagy mennyiségű adatot adtak volna rendszerszerűen kormányzati ügynökségeknek (remek tematikus összefoglaló magyarul pl. <a href="http://444.hu/tag/prism/" target="_self">itt</a>), talán elsiklik a figyelmünk arról, hogy mi is a probléma gyökere.</p>
<p style="text-align: left;"></p>
<p style="text-align: left;">A probléma felszíne ugyebár az, hogy talán minden jelentős <a href="http://digitalisidentitas.blog.hu/2012/03/01/az_identitas_a_webre_koltozott" target="_self">digitális lábnyomunk</a> helyét (legyen az a Facebookon, a Googleben, az Apple vagy a Microsoft alkalmazásain) folyamatosan szűrték és riportálták. Mégpedig nem célzottan, csak a „rosszfiúk” digitális lábnyomait követve, hanem gyakorlatilag mindenkiét. Arról már eltérnek a vélemények, hogy miért is probléma, ha egy állami ügynökség az interneten található adatokhoz rendszer-szinten fér hozzá. Már persze, ha egyáltalán ez a probléma. Ugyanis mint később látjuk az Európában és USA-ban erről beszélő véleményvezérek már a probléma megfogalmazásában is gyökeresen eltérnek egymástól</p>
<p>Alapvetően kétféle digitális lábnyomot hagyunk a <a href="http://digitalisidentitas.blog.hu/2012/10/14/a_kiberter_minta_letezes_haza" target="_self">kibertérben</a>:</p>
<p>1, amit mi magunk kreálunk, ennek 2 alesete van:</p>
<p>1a) a nyilvánosság egy szeletének célozzuk (pl: egy Facebook posztunk, egy kör e-mailünk, egy blog-bejegyzésünk)</p>
<p>1b) alapvetően nem a nyilvánosságnak szánjuk (telefonos híváslistánk, böngészőnk linklistája)</p>
<p>2) és amit mások készítenek rólunk, ennek szintén 2 alesete van:</p>
<p>2a) aminek rögzítésébe és nyilvánosságra hozatalába beleegyeztünk (pl. egy rólunk készülő fotóriport, barátunk által TAGelt, általunk jóváhagyott Facebook-képek)</p>
<p>2b) aminek a rögzítésébe és nyilvánosságra hozatalába nem egyeztünk bele (pl. autónkat követő magánnyomozó feljegyzései a hollétünkről, ismeretlenek által helyszínnel és idővel posztolt fénykép a Facebookon, amibe épp belelógunk stb.)</p>
<p>A digitális identitásunk körüli kérdések mindig akkor szoktak fellángolni a médiában, amikor az egyik kategóriába vélelmezett lábnyomról kiderül, hogy igazából a másik kategóriában parkol. Például mikor kiderült, hogy csak azzal, hogy bekapcsolt telefonnal járkálunk a zsebünkben, a mobilszolgáltatók (és igény esetén az állami ügynökségek) tudhatják mikor merre jártunk. Vagy azzal, hogy a Gmail-t használjuk, egy kontextuális elemzést végző egyszerű kis szoftver olyan AdWords-öket fog a szemünk elé dobálni a böngészőnkben bármerre is járunk az interneten, amik tartalma kapcsolódik a leveleink leggyakoribb szavaihoz.</p>
<p> </p>
<p><strong>Digitális lábnyomok tárolása: Európa vs. USA</strong></p>
<p>Az európai adatkezelési felfogás és gyakorlat leginkább az, hogy ha lehet, akkor ne tároljanak rólunk semmilyen információt, ha pedig tárolnak, akkor minimálisat: az adott ügyhöz nélkülözhetetlen mennyiségű adat kerüljön rögzítésre és átadásra. Így az európai jogalkotók ennek fényében hoznak szabályokat, és a jogvédő szervezetek ilyen beadványokkal támadják a túl sok adatot begyűjteni akaró kormányzati ügynökségeket vagy multinacionális vállalatokat. Így az óceán keleti partjáról nézve a PRISM ügyben az a felháborító, hogy azt a rengeteg adatot, amivel ezek a cégek működésük okán elérnek, átadják a hatóságoknak, amikor pedig a hatóságoknak nincs szükségük belőle MINDEN adatra. Eszerint a felfogás szerint a PRISM ügynek az a megoldása, hogy az állami ügynökségek csak nyomozati körben kapnak adatokat, csak a célzott személyekről és azok kapcsolati hálójáról, és csak egy meghatározott időszakra.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/di/digitalisidentitas/image/nsa_prism.jpg" alt="nsa_prism.jpg" width="368" height="292" class="imgleft" style="margin-right: 5px;" />Az amerikai felfogás teljesen eltérő az európaitól. Ahhoz hogy ezt megértsük, vessünk egy pillantást az Egyesült Államok Alkotmányára. Bármelyik más nyugati ország alkotmánya arról szól, hogy mi az állam feladata, mi az állampolgárok feladata, s hogyan menetelnek együtt boldogan egy közös jövő felé. Aki már valaha végigolvasta az amerikai alkotmányt az először nem hisz a szemének. Abban ugyanis az van leírva, hogy az egyes állampolgár hogyan védheti meg magát az állami önkénytől. Hogyan szállhat szembe az egyén legálisan a kormányzó hatalommal. És milyen eszközök állnak rendelkezésére, hogy egy túlburjánzó állami vezetést leváltson. És mindösszesen ezt rögzíti az USA alkotmánya. Semmi közös munka és közös összeborulás. Egyéni érdekérvényesítés vs. állami önkény. Egyén vs. állam.</p>
<p>Ezért a PRISM-botrányban nem az a felháborító egy amerikai számára, hogy az állami ügynökségek miért kaptak óriási mennyiségű adatot ezektől a cégektől. Hanem hogy:</p>
<p>1) ezek a cégek ezt miért tagadják?</p>
<p>2) miért nem férhet hozzá MINDEN USA-állampolgár azokhoz az adatokhoz? Hisz az állam hozzáfér, vagyis így előnybe kerül az egyén vs. állam meccsen.</p>
<p>Ha tehát a Facebook azt mondta volna: "Hello Facebookozók! Ezeket meg ezeket az adatokat adtuk át az USA kormányzati ügynökségeinek. S holnaptól ezeket az adatokat nyilvánossá tesszük, azaz senki nem tarthatja őket ’private’ vagy ’for my friend only’ státuszban", akkor a CNN-en maximum egy reggeli kávékortyolgatós műsorban kapott volna a hír 3 percet, az idei rekord búzatermés után. De azzal, hogy a cégek a bizonyítékok ellenére mondják, "ilyen adatot nem adtunk át", az állampolgár joggal kérdezi meg: "Hékás! Hát a kormányzatot az én adómból fizetik. Miért tudhat ő olyat, amit én nem tudok? Hogy lehet kiegyenlített ez a kapcsolat?"</p>
<p>Az, hogy Amerikában milyen tartalmú adat nyilvános, az sokkal kevésbé érdekes, minthogy minden adat, amit az államigazgatás gyűjt, elérhető legyen az állampolgárok számára is. Ugyanis ők fizetik az államot. Hogy értük tegye a dolgát. S ne titkolózzon azzal, hogy épp min dolgozik az ő pénzükön. Ezen hozzáállás megértéséhez segíthet, ha egy pillantást vetünk arra hogy Amerikában mi számít nyilvános adatnak:</p>
<p></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/di/digitalisidentitas/image/obama.png" alt="obama.png" width="290" height="176" class="imgright" style="margin-left: 5px;" /></p>
<p>Amerika összes háztömbjének lakójának bőrszín szerinti infografikus listája: <a href="http://projects.nytimes.com/census/2010/explorer" target="_blank">http://projects.nytimes.com/census/2010/explorer</a></p>
<p>Amerika összes lakóingatlanjának pontos vételára az utóbbi 20 évben történt tranzakciókkal együtt: <a href="http://www.zillow.com/" target="_blank">http://www.zillow.com/</a></p>
<p>Amerika összes szexuális bűncselekményt elkövetett emberének neve és pontos lakcíme: <a href="http://sexoffender.com/" target="_blank">http://sexoffender.com/</a></p>
<p>Amerika összes valaha letartóztatott állampolgárának listája: <a href="http://www.felonspy.com/" target="_blank">http://www.felonspy.com/</a></p>
<p>Ha valaki kéri, e-mailben, vagy sms-ben értesítik, ha egy priusszal rendelkező ember a közelébe költözik (mert nekik az ítélettől kezdve nyilvános a lakcímük is, azon felül, hogy priuszuk van): <a href="http://www.familywatchdog.us/servicetext/family.asp" target="_blank">http://www.familywatchdog.us/servicetext/family.asp</a>)</p>
<p>Európában a fenti weboldalak indítói vagy nem kapnának hivatalos információkat, vagy amint elkezdenék feltölteni az adatbázisaikat nyilvánosan elérhető adatokból, azonnal személyiségi jogi perek ezrei zúdulnának a nyakukba. Az Egyesült Államokban a fentiek mind kormányzati támogatással nyilvánosságra hozott adatok, melyek azonnal a digitális identitás részeivé válnak.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/di/digitalisidentitas/image/snowden.jpg" alt="snowden.jpg" class="imgleft" style="margin-right: 5px;" />Tehát mi is a probléma valójában a PRISM-mel? Lehet a probléma egyéni ízlés kérdése? Az világos, hogy személyes adataink kerültek VALAMELYIK fenti adatmezőből EGY MÁSIK adat kategóriába. És az is világos, hogy olyanok férhetnek hozzá bizonyos adatunkhoz, akikről eddig nem gondoltuk, hogy ilyen minőségben férnek hozzájuk. De hogy ezzel pontosan mi a probléma, az nagyban függ attól, hogy az óceán melyik partjáról nézzük ugyanezt. Hogy milyen környezetben nőttünk fel, hogy milyen társadalmi adatkezeléshez vagyunk hozzászokva. És itt megint pontosan oda értünk vissza, mint sorozatunk első 3 bejegyzésében: digitális identitásunk intim szférájának nagysága és milyensége ugyanúgy kultúrafüggő, mint fizikai személyes terünk nagysága és milyensége. Attól függetlenül, hogy az előbbi mindössze 10-15 éve alakult ki, egy globális és homogén hálózat részeként, míg az utóbbi az elmúlt 500-1000 évben alakult és formálódott, földrajzilag elszigetelt, igen sokszínű és heterogén módon.</p>
<p> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fdigitalisidentitas.blog.hu%2F2013%2F09%2F19%2Faz_elhallgatott_lehallgatasi_egyuttmukodesek_avagy_a_prism_botrany_margojara%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fdigitalisidentitas.blog.hu%2F2013%2F09%2F19%2Faz_elhallgatott_lehallgatasi_egyuttmukodesek_avagy_a_prism_botrany_margojara%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fdigitalisidentitas.blog.hu%2F2013%2F09%2F19%2Faz_elhallgatott_lehallgatasi_egyuttmukodesek_avagy_a_prism_botrany_margojara%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Az elhallgatott lehallgatási együttműködések, avagy a PRISM botrány margójára"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://digitalisidentitas.blog.hu/2013/09/19/az_elhallgatott_lehallgatasi_egyuttmukodesek_avagy_a_prism_botrany_margojara#comments"><img class="item_ctp" src="https://digitalisidentitas.blog.hu/rss/image/post/id/5523053" border="0" /></a><br /></p>
láthatóság
személyiségi_jogok
kibertér
USA
Európa
digitális_identitás
digitális_lábnyom
digitális_intim_szféra
PRISM
digitális_lehallgatási_ügy
0
DIGITÁLIS IDENTITÁS BLOG
https://digitalisidentitas.blog.hu
http://m.cdn.blog.hu/di/digitalisidentitas/image/original.jpg
https://digitalisidentitas.blog.hu/2013/06/03/celebek_esete_a_digitalis_identitassal
Celebek esete a digitális identitással
2013-06-03T10:59:36+02:00
2013-06-03T10:59:36+02:00
Digitális Identitás
https://blog.hu/user/717973
<div class="blh_post_video">
<p class="blh_post_video"><iframe src="https://supertv2.hu/neoplayer/supertv2/embed/4925_fekete_david_harca_onmagaval.html" width="640" height="360" frameborder="0" scrolling="no"></iframe></p>
<p></p><p>Celebek és wannabe celebek vallanak a közösségi média használati szokásukról, a megosztások és posztolások celeblélektanáról.</p>
<p>Ha nem tudod, hogy ki az a Fekete Dávid vagy Demcsák Zsuzsa, akkor mindenképpen nézd meg ezt a beszélgetést.</p>
<p>Ha viszont nem is érdekel hogy kik ők, akkor még inkább nézd meg, mert rá fogsz jönni, hogy miért nem baj ha ezen lényegtelennek tűnő, ám tökéletesen elhanyagolható ismeretek hiányában tengeted életed:-)</p>
<p> </p>
</div>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fdigitalisidentitas.blog.hu%2F2013%2F06%2F03%2Fcelebek_esete_a_digitalis_identitassal%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fdigitalisidentitas.blog.hu%2F2013%2F06%2F03%2Fcelebek_esete_a_digitalis_identitassal%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fdigitalisidentitas.blog.hu%2F2013%2F06%2F03%2Fcelebek_esete_a_digitalis_identitassal%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Celebek esete a digitális identitással"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://digitalisidentitas.blog.hu/2013/06/03/celebek_esete_a_digitalis_identitassal#comments"><img class="item_ctp" src="https://digitalisidentitas.blog.hu/rss/image/post/id/5341501" border="0" /></a><br /></p>
video
celeb
kontroll
láthatóság
digitális_identitás
Fekete_Dávid
Dr._Fehér_Katalin
Demcsák_Zsuzsa
0
DIGITÁLIS IDENTITÁS BLOG
https://digitalisidentitas.blog.hu
https://digitalisidentitas.blog.hu/2013/05/17/_az_vagyok_aminek_a_neten_latszom
Az Y generáció digitális identitása
2013-05-17T09:32:27+02:00
2013-05-17T09:32:27+02:00
Digitális Identitás
https://blog.hu/user/717973
<h2><b>„70-80%-ban az vagyok, ami az interneten látszik rólam”</b></h2>
<p><img src="https://m.blog.hu/di/digitalisidentitas/image/Generation-Y.jpg" alt="Generation-Y.jpg" width="199" height="145" class="imgleft" style="line-height: normal; margin-right: 5px;" /></p>
<p><b>Bár </b><b>az Y generáció</b><a href="file:///C:/Users/%C3%81kos/AppData/Local/Microsoft/Windows/Temporary%20Internet%20Files/OLK5E28/bgf_kutatas_digitalisidentitas_kozlemeny_130515.doc#_ftn1" title="">[1]</a><b> tagjai már gyerekkorukban találkoztak az internetes eszközökkel, csak részben alakítják tudatosan dig</b><b>itális identitásukat, amely 70-80%-ban önazonos, 20-30%-ban viszont az határozza meg, hogy mások mit mondanak róluk a neten. Többségük úgy véli, „<i>ami nincs az interneten, az nem is létezik</i>”, ugyanakkor mivel tapasztalták, hogy feltöltött tartalmaikkal visszaélhetnek, többen már törekednek a rejtőzködésre is – többek között ez is kiderült a Budapesti Gazdasági Főiskola Kutatóközpontjának vizsgálatából.</b></p>
<p></p>
<p>Dr. Fehér Katalin, a <a href="http://www.bgf.hu/szervezetiegysegek/rektoratus/KUTATOKOZP" target="_blank">Budapesti Gazdasági Főiskola Kutatóközpontjának</a> tudományos főmunkatársa több felsőoktatási intézményben, felsőbb éves hallgatók körében végzett vizsgálata során arra kereste a választ, mennyire építi tudatosan digitális identitását<a href="file:///C:/Users/%C3%81kos/AppData/Local/Microsoft/Windows/Temporary%20Internet%20Files/OLK5E28/bgf_kutatas_digitalisidentitas_kozlemeny_130515.doc#_ftn2" title="">[2]</a> a munkavállalás előtt álló Y generáció, hogyan láttatja magát az interneten, milyen eszközökkel próbálja ellenőrizni netes megjelenését, mennyire kommunikál tudatosan a közösségi oldalakon egy lépéssel a munkavállalás előtt, van-e stratégiája, vannak-e már negatív tapasztalatai.</p>
<p>Az Y generáció munkavállalás előtt álló végzős tagjaival készített mélyinterjús vizsgálat szerint a fiatalok digitális identitása 70-80%-ban önazonos, 20-30%-ban viszont az határozza meg, hogy mások mit mondanak róluk a neten, milyen képeken jelölik be őket, vagy, hogy milyen kommentek olvashatóak velük kapcsolatban, elemzi az eredményeket a BGF oktatója. Ugyanakkor döntő többségük véli úgy, „<i>ami nincs az interneten, az nem is létezik</i>”, ennek megfelelően még azok is hagynak tudatosan nyomot magukról, akik kevés információt szeretnének kiadni.</p>
<div>
<blockquote><address>A BGF Kutatóközpont digitális identitás kutatása az újmédia-kutatás keretein belül indult el 2012-ben. A Kutatóközpont vezetője Prof. Dr. Veres Zoltán, a kutatás vezetője Dr. Fehér Katalin tudományos főmunkatárs. A téma a legújabb kutatási trendekhez kapcsolódik az online kommunikáció és média területén. A globális kérdéskör vizsgálata hazai és nemzetközi partnerekkel közösen zajlik. Az itt bemutatott kutatási eredmények előkészítésében és adatfelvételében a Mathias Corvinus Collegium Média/Kommunikáció Szakirány (<a href="http://mcc.hu/" target="_blank">www.mcc.hu</a>)* vett részt a BGF Kutatóközponttal együttműködésben. A kutatás során felsőbb éves hallgatókat kérdeztek meg mélyinterjús módszerrel több hazai felsőoktatási intézményben. Az Y generáción belül különösen fontos volt elérni azokat, akik még hallgatók, de már csak egy lépés választja el őket az első munkahelytől.</address></blockquote>
</div>
<div>
<blockquote>
<p><img src="https://m.blog.hu/di/digitalisidentitas/image/customer-service-generation-y.jpg" alt="customer-service-generation-y.jpg" width="255" height="183" style="margin-right: 5px;" class="imgleft" />A BGF Kutatóközpontjának kutatása szerint ugyanakkor az Y generáció tagjai különösen ügyelnek a magánszféra védelmére, ezért is törekednek gyakran a „rejtőzködésre”. Többségük már rendelkezik valamilyen negatív tapasztalattal, amely velük, vagy a környezetükben élőkkel történt: jellemzően ide sorolják a fényképek megtévesztő felhasználását, azaz, amikor közösségi oldalakra feltöltött fotójukat mások használják fel, politikai vagy felnőtt tartalmú oldalakon. Ezeket az identitáslopásokat kevesebb adat és kép feltöltésével próbálják megelőzni.</p>
<p>Habár az Y generáció már gyerekkorában találkozhatott a digitális technológiákkal, a kutatás eredményei azt mutatják, hogy a munkavállalás előtt álló fiatalok csak részben rendelkeznek stratégiával és eszközökkel digitális identitásukat illetően: sokkal inkább megfigyelők, internetes aktivitásaik leginkább a napi feladatokhoz és eseményekhez kapcsolódnak. Úgy vélik, ha belépnek majd a munka világába, elsősorban új életükre, munkájukra és leendő családjukra szeretnének koncentrálni, így akkor már nem lesz idejük az online jelenlétre. Vannak, akik mostani profiljaikat is törölni szeretnék, és a „diák profil” helyett majd egy szakmai profilt szeretnének építeni.</p>
<p></p>
<p></p>
</blockquote>
<blockquote>
<div>
<p><a href="file:///C:/Users/%C3%81kos/AppData/Local/Microsoft/Windows/Temporary%20Internet%20Files/OLK5E28/bgf_kutatas_digitalisidentitas_kozlemeny_130515.doc#_ftnref1" title="">[1]</a> Az Y generáció tagjai az 1976-1996 között születettek, akik a magyarországi környezetben már gyerekkorukban találkozhattak a digitális technológiákkal, majd később az internettel, de még nem volt életüknek olyan szerves része, mint a Z generáció esetén, akik 1996 után születettek.</p>
</div>
<div>
<p><a href="file:///C:/Users/%C3%81kos/AppData/Local/Microsoft/Windows/Temporary%20Internet%20Files/OLK5E28/bgf_kutatas_digitalisidentitas_kozlemeny_130515.doc#_ftnref2" title="">[2]</a> Az internet-hozzáférés növekedésének, a közösségi média megjelenésének és a különböző hordozható eszközök elterjedésének köszönhetően egyre többen és egyre gyakrabban hagyunk magunk mögött digitális lábnyomokat, magyarázza a BGF kutatója. Digitális lábnyom lehet például egy fotó feltöltése egy közösségi oldalra, vagy egy vélemény, komment bejegyzése egy blogra, híroldalra. A digitális lábnyomaink visszakereshetők, elemezhetők, s különböző célokra felhasználhatók. Online jelenlétünk és aktivitásunk képet alkot rólunk, ez tulajdonképpen a digitális identitásunk.</p>
</div>
</blockquote>
</div>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fdigitalisidentitas.blog.hu%2F2013%2F05%2F17%2F_az_vagyok_aminek_a_neten_latszom%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fdigitalisidentitas.blog.hu%2F2013%2F05%2F17%2F_az_vagyok_aminek_a_neten_latszom%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fdigitalisidentitas.blog.hu%2F2013%2F05%2F17%2F_az_vagyok_aminek_a_neten_latszom%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Az Y generáció digitális identitása"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://digitalisidentitas.blog.hu/2013/05/17/_az_vagyok_aminek_a_neten_latszom#comments"><img class="item_ctp" src="https://digitalisidentitas.blog.hu/rss/image/post/id/5304206" border="0" /></a><br /></p>
kontroll
láthatóság
tudatos_kommunikáció
kutatási_eredmény
digitális_identitás
internetes_nyilvánosság
digitális_lábnyom
Y-generáció
Dr._Fehér_Katalin
0
DIGITÁLIS IDENTITÁS BLOG
https://digitalisidentitas.blog.hu
http://m.cdn.blog.hu/di/digitalisidentitas/image/Generation-Y.jpg
https://digitalisidentitas.blog.hu/2013/03/11/bodor_miklos_mi_magunk_leszunk_a_google_street_view_kozvetito_autoi
Bodor Miklós: Mi magunk leszünk a Google Street View új közvetítő autói?
2013-03-11T21:52:50+01:00
2013-03-11T21:52:50+01:00
Digitális Identitás
https://blog.hu/user/717973
<p>A Google OK Glass <a href="http://www.technet.hu/hir/20130311/a_ruhadrol_is_megismer_a_google-szemuveg/" target="_self">körüli kommunikáció</a> elég érdekes, és itt nem a vállalat saját kommunikációjára gondolok, hanem arra, amit a közönség, a majdani felhasználók és a média generál úgy összességében. Ami egyértelmű: vannak trendi funkciók, mennyi az idő, a hőmérséklet, merre kell menni, meg lesz számos Google-üzlet is, mint az Apple-nek, és a Facebook-ra mindenki ki fogja posztolni a képeket, videókat, amiket a saját szemszögéből rögzít (zárójelben egy kérdés: ha olyan nagyon okés a Google+, akkor miért is a Facebook-kal lesz a nagy együttműködés? Ja, ha Sergey Brin a Zuckerberggel való beszélgetésekor a saját nevelésű Google+ névre keresztelt közösségi hálózata alól rúgja ki a széket: “I’m not a social media expert”).</p>
<p>A lényeg, hogy ez a sok „szupi”, „cuki” Google Ok Glass funkció nagyon merész és izgalmas. De!</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/di/digitalisidentitas/image/0926_google-glasses-brin_380x278.jpg" alt="0926_google-glasses-brin_380x278.jpg" style="margin-right: 5px;" class="imgleft" width="318" height="233" />Miért nem arról van szó úgy nagy általánosságban, hogy hol is vannak a személyiségi jogok? Gondoljunk csak arra, mennyi botrány, tárgyalás, szerződéskötés előzte meg az egyes országokban, hogy legyen, vagy épp ne legyen Google Street View. Itt pedig a Google (talán a Facebookal és ki tudja még a háttérben milyen vállalattal/intézménnyel) épp arra készül, hogy mindenkiből egy kis Google Street View autót csináljon. A Google amúgy is dolgozott a magától működő autón is (kormányzati illetve lokális törvényi támogatás mellett), hát úgy néz ki, ez most sikerült is nekik. Az új „autó”, ez a Google OK Glass nevű, majd szépen mindent és mindenkit lefényképez, levideóz, ha kell, ha nem. Ha szeretnénk, ha nem szeretnénk. Majd kitörli egy program az arcunkat? Nem valószínű. Ellenben a mobil mellett, vagy később inkább ahelyett lesz egy olyan eszközünk, ami immáron nem csak azt rögzíti, hogy centire pontosan merre jártunk és kivel-mikor-mit beszéltünk, de azt is, hogy mit láttunk éppen ekkor. Sőt, ha beépítenek, ne adj’ Isten, mi magunk letöltünk rá egy szemmozgás követő megoldást, akkor aztán már tényleg nem lesz semmink, ami ne lenne digitálisan rögzítve. 2011-ben mellesleg már el is készítettek egy androidos (Google! platform) szoftvert, ami a telefonok elülső kamerájával követi a felhasználó szemeinek a mozgását, és lehetővé teszi a készülék irányítását. Nehogy aztán a végén a készülék irányítson minket! Vagy már le is maradtam? Egyelőre, ha pontosak az információim, a Google OK Glass-t hanggal lehet majd irányítani, de mint láthatjuk, a technika már készen áll a szemmel való irányításra is, és ami ennél sokkal fontosabb, arra, hogy minden apró rezzenésünket, melyekről lehet, hogy nem is tudunk, szintén eltárolják.</p>
<p>És elemezzék. És felhasználják, ki tudja mire. Ez olyan, mint amikor a Gmail-ben írt magánleveleink mellett megjelennek a célzott hirdetések. Ez a jobbik eset. Aztán van a másik, amikor a kormány nézeget ezt-azt. Az amerikai. Úgy globálisan a karosszékéből. Biztos olyan buta a kínai kormány (jelenleg 2. a GPD rangsor listában), hogy mindenáron ellenkezik pl. a Google kínai térnyerése ellen? </p>
<p><img src="https://m.blog.hu/di/digitalisidentitas/image/74784_300x374-300x336.jpg" alt="74784_300x374-300x336.jpg" style="margin-right: 5px;" class="imgleft" width="212" height="238" />De a lényeg, hogy működik egy nagyon ügyes gépezet (amiben a Google egy alkatrész csupán) és ez bizony nem személyiségi jogi kérdéseket feszeget, amik pedig teljesen kézenfekvőek lennének egy ilyen új termék bevezetése kapcsán. Inkább azt a kérdést generálja és generáltatja (mi magunk is úgy állunk már a kérdésfeltevéshez, mintha nem is lenne identitásunk, mintha a digitális világ ezt egyszerűen eltörölte volna), hogy hordani fogják-e az emberek, illetve mi magunk ezt a Google OK Glass-t, nem lesz-e ciki felvenni egy ilyen "renitens" kiegészítőt. Mindannyian tudjuk, hogy a mobiltelefonokkal rohangáló, ego-emberek is nagyon gyorsan jó kommunikációt csináltak az érintett termékcsoportnak, miért lenne ez másképpen egy laza, sci-fibe illő szemüveggel? És egy országok észre sem veszik, hogy épp csatlakoznak ehhez a törvényeikkel a lassú reagálással. Ok, a franciák meg a németek néha kicsit megnehezítik a dolgot.</p>
<p>A kommunikáció sajnos zseniális. Van mit tanulni! Le a szemüveggel előttük. De tényleg.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fdigitalisidentitas.blog.hu%2F2013%2F03%2F11%2Fbodor_miklos_mi_magunk_leszunk_a_google_street_view_kozvetito_autoi%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fdigitalisidentitas.blog.hu%2F2013%2F03%2F11%2Fbodor_miklos_mi_magunk_leszunk_a_google_street_view_kozvetito_autoi%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fdigitalisidentitas.blog.hu%2F2013%2F03%2F11%2Fbodor_miklos_mi_magunk_leszunk_a_google_street_view_kozvetito_autoi%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Bodor Miklós: Mi magunk leszünk a Google Street View új közvetítő autói?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://digitalisidentitas.blog.hu/2013/03/11/bodor_miklos_mi_magunk_leszunk_a_google_street_view_kozvetito_autoi#comments"><img class="item_ctp" src="https://digitalisidentitas.blog.hu/rss/image/post/id/5128695" border="0" /></a><br /></p>
google
kontroll
láthatóság
személyiségi_jogok
internetes_nyilvánosság
digitális_lábnyom
Google_Glass
Google_Street_View
digitális_intim_szféra
0
DIGITÁLIS IDENTITÁS BLOG
https://digitalisidentitas.blog.hu
http://m.cdn.blog.hu/di/digitalisidentitas/image/0926_google-glasses-brin_380x278.jpg
https://digitalisidentitas.blog.hu/2013/03/03/csokay_akos_a_harlem_shake-jelenseg_avagy_a_mem_mint_az_identitas_narcisztikus_kommunikacioja
Csókay Ákos: A Harlem shake-jelenségről
2013-03-03T23:49:22+01:00
2013-03-03T23:49:22+01:00
Digitális Identitás
https://blog.hu/user/717973
<h3><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">A mém mint az identitás nárcisztikus kommunikációja</span></h3>
<p><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"> </span></p>
<p><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">A gagnam style őrületből éppen csak ocsúdva már bele is szaladtunk a <a href="http://index.hu/tech/mem/2013/02/18/magyarorszagot_is_elerte_a_harlem_shake/" target="_self">harlem shake mániába</a>. Mindez abba az irányba mutat, hogy a sztárok mellett feljövőben vannak a <a href="http://www.origo.hu/nagyvilag/20130224-negy-egyiptomi-fiatalt-tartoztattak-le-a-harlem-shake-miatt.html" target="_self">„no name” alkotók</a>, akik vicces vírusvideókkal, egyszerű, utánozható mozdulatsorokkal lesznek nagyon gyorsan világhíresek. Minden valamire való baráti társaság, munkahelyi kollektíva, projekt team, az izraeli hadseregtől, a tunéziai középiskolásokon, az amerikai egyetemistákon keresztül a magyar kollégistákig és úgy általában mindenki a világon jelenleg azon fáradozik, hogy extrémebbnél extrémebb jelmezekben és teljesen abszurd helyzetekben utánozzon le egy totálisan értelmetlen, ám végtelenül egyszerű mozdulatsort 30 másodpercben. Ez maga a harlem shake.</span></p>
<p><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Nem mellesleg <a href="http://mashable.com/2013/02/12/youtube-harlem-shake/" target="_self">napjainkra</a> már több tízezer ilyen videót töltöttek fel a közösség alkotók, amit talán már 100 millió kíváncsi, kritikus vagy unatkozó tekintet kísért végig. </span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><object width="240" height="194"><embed src="https://www.youtube.com/v/4hpEnLtqUDg&hl=en&fs=1" type="application/x-shockwave-flash" allowfullscreen="true" width="240" height="194"></embed></object></span></p>
<p><br /><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Magyar mutációk is kitesznek magukért, nincs szégyenkezni valónk.</span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><iframe id="player-f58311a7f4" type="text/html" src="http://indavideo.hu/player/video/f58311a7f4/" title="indavideo video player" scrolling="no" width="240" height="200" frameborder="0"></iframe></span></p>
<p><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Mi ez? Miért csináljuk? Kik ezek az emberek? És egyáltalán kinek van ideje a nagy ’semmire-ránemérés’ közepette, ilyen l’art pour l’art akciókra?A külső szemlélő az ’ilyenek-ezek-a-mai-fiatalok’ meg ’a-zinternet’ felemlegetésén túlmenően is maximum ezen kérdésekig jut. Mi végre akkor ez az egész őrület?</span></p>
<p><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">A magyarázat bennünk van, mert a harlem shake mi vagyunk. </span><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Üzenünk magunkról a világnak.</span></p>
<p><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Lássuk tehát magát a jelenséget egy kicsit közelebbről. A hazai mém-kutatás egyik <a href="http://digitalisidentitas.blog.hu/2012/12/04/menko_gabor_a_digitalis_identitas_memetikai_vizsgalata" target="_self">szakértője, Menkó Gábor</a> a következőképpen határozza meg a mém fogalmát: „a mém olyan tudati és kulturális replikátor, amely gondolati egységekben terjed viszonylag pontosan tudatról tudatra attól függetlenül, hogy az adott tartalom valós vagy sem”. Menkó azt <a href="http://digitalisidentitas.blog.hu/2012/12/04/menko_gabor_a_digitalis_identitas_memetikai_vizsgalata" target="_self">állítja</a>, hogy „ahogyan a fizikai környezet integrálása hozzájárul az alapvető identitáshoz, úgy a tudás alapú társadalom környezetében fellelhető kulturális elemek is hasonlóképpen épülnek be a személyes önmeghatározás fogalmi struktúrájába. Tömören, azok vagyunk, amit (digitálisan) elfogyasztunk.” Ezen definíció alapján könnyen belátható, hogy a mém is egyfajtaidentitás-kommunikációs eszköz. Vagyis olyasmi, mint a homlokzatunk, énünknek tehát az a felülete ahol az én-bemutatás zajlik. A mémek segítségével nem teszünk mást, mint tettük azt korábban viccek társasági előadásával, vagy korábban katonatörténetek elmesélésével, népi énekek, műdalok eléneklésével vagy egy szatmári verbunkos eljárásával. Egy kollektív rítust adunk elő újraértelmezve, individuális remixben. És azzal és ahogyan a rituálét eljátsszuk, újraértelmezzük, magunkhoz igazítjuk – új tartalom és új forma születik: variációk egy témára.</span></p>
<p style="text-align: center;"><object width="240" height="194"><param name="movie" value="https://www.youtube.com/v/G_IBjwUjsfY&hl=en&fs=1"></param><param name="allowFullScreen" value="true"></param><embed src="https://www.youtube.com/v/G_IBjwUjsfY&hl=en&fs=1" type="application/x-shockwave-flash" allowfullscreen="true" width="240" height="194"></embed></object></p>
<p><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Az elemzésünk központjában álló táncos utánzó-show receptje persze korántsem ismeretlen. Az utánzás folyamat, mint a tanulás egyik legalapvetőbb formája, egyedfejlődésünkben és az emberi kultúra elsajátításában, sőt az új alkotásában is központi szerepet játszik. Egyszerű mozdulatsor, fülbemászó dallam, sokszor önmagában értelmetlen szöveg, amely úgy tűnik egyre egyszerűbb, primitívebb lesz. Az utánzók potenciális köre így könnyen a végtelenbe tágul. Ahogyan történt ez a tavalyi gagnam style című főpróbán. Ennek rengeteg előképe van a poptörténelemben emlékezzünk csak a 90-es évek nagy slágerének számító Macarena-jára, vagy a 80-as évek gyerekzsúrjaiban kizöldellő kacsatáncra, vagy a kevésbé nemzetköziesed limbó-lázra. Vélhetően a koreografált videoklippek elterjedése magyarázza kínálati oldalról ezen jelenség tömegessé válását.</span></p>
<p style="text-align: center;"><object width="240" height="194"><param name="movie" value="https://www.youtube.com/v/Y0ZuZ3UReiw&hl=en&fs=1"></param><param name="allowFullScreen" value="true"></param><embed src="https://www.youtube.com/v/Y0ZuZ3UReiw&hl=en&fs=1" type="application/x-shockwave-flash" allowfullscreen="true" width="240" height="194"></embed></object></p>
<p style="text-align: center;"><object width="240" height="194"><param name="movie" value="https://www.youtube.com/v/oSp8O7Hy9Po&hl=en&fs=1"></param><param name="allowFullScreen" value="true"></param><embed src="https://www.youtube.com/v/oSp8O7Hy9Po&hl=en&fs=1" type="application/x-shockwave-flash" allowfullscreen="true" width="240" height="194"></embed></object></p>
<p><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Csak éppen a színpad lett kissé nagyobb és így a produkciónk nem csak pár tíz emberhez jut el közvetlen fizikai környezetünkben, hanem a világ bármely tájára, akár emberek millióhoz. </span><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Ettől még persze teljesen jogos a „na és?” kérdés feltétele. Miért jelentene ez szükségképpen minőségi változást?</span></p>
<p><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">A kommunikációs tartalom megvalósítója szándékai szerint valóban nem különbözik az én-prezentáció korábbi, már említett formáitól, azonban nem szándékolt következményei és lehetséges hatásai tekintetében – éppen kiterjedtsége és örökös nyomhagyása miatt – hiba lenne egyenlőségjelet tenni a két jelenség közé. Pontosan azáltal, hogy ezzel mindenkinek üzenünk, és hogy a ’szóljon a lehető legnagyobbat’, illetve a ’legyen minél extrémebb’ jelentik a kizárólagos szerkesztési elveket. Ez az elv vezeti mindannyiunk „közös Facebook ismerősét”, aki azzal frusztrálja barátait, hogy profiljára rendszerint különféle egzotikus tájakról jelentkezik be mindig-mosolygón és vidáman. Az így a bemutatott és az így megmutatkozó személyiségek szükségszerűen tűnnek erősen excentrikusnak, túlretusáltnak és ebből adódóan mesterségesen konstruáltnak.</span></p>
<p><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/di/digitalisidentitas/image/untitled.png" alt="untitled.png" width="391" height="215" style="margin-right: 5px;" class="imgleft" /></span></p>
<p><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Nárcisszushoz hasonlóan így valamennyien a globálissá tágult világ tengerének tükrében szemlélhetjük, csodálhatjuk és oszthatjuk meg bárkivel önnön produktumunkat, a felépített digitális identitásunkat, vagy másképpen saját magunkat.</span></p>
<p><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Hogy ezt gagnami vagy harlemi stílusban tesszük, nos, ez voltaképpen tényleg mindegy.</span></p>
<p><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"> </span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fdigitalisidentitas.blog.hu%2F2013%2F03%2F03%2Fcsokay_akos_a_harlem_shake-jelenseg_avagy_a_mem_mint_az_identitas_narcisztikus_kommunikacioja%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fdigitalisidentitas.blog.hu%2F2013%2F03%2F03%2Fcsokay_akos_a_harlem_shake-jelenseg_avagy_a_mem_mint_az_identitas_narcisztikus_kommunikacioja%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fdigitalisidentitas.blog.hu%2F2013%2F03%2F03%2Fcsokay_akos_a_harlem_shake-jelenseg_avagy_a_mem_mint_az_identitas_narcisztikus_kommunikacioja%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Csókay Ákos: A Harlem shake-jelenségről"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://digitalisidentitas.blog.hu/2013/03/03/csokay_akos_a_harlem_shake-jelenseg_avagy_a_mem_mint_az_identitas_narcisztikus_kommunikacioja#comments"><img class="item_ctp" src="https://digitalisidentitas.blog.hu/rss/image/post/id/5115418" border="0" /></a><br /></p>
illúzió
mém
láthatóság
memetika
énbemutatás
digitális_identitás
Harlem_Shake
nárcisztikus_személyiség
Vírusvideó
Menkó_Gábor
0
DIGITÁLIS IDENTITÁS BLOG
https://digitalisidentitas.blog.hu
http://m.cdn.blog.hu/di/digitalisidentitas/image/untitled.png
https://digitalisidentitas.blog.hu/2013/02/21/vasvari_zsombor_mekkora_legyen_a_digitalis_intim_szferank
Mekkora legyen a digitális intim szféránk?
2013-02-21T12:16:17+01:00
2013-02-21T12:16:17+01:00
Digitális Identitás
https://blog.hu/user/717973
<div>A <a href="http://digitalisidentitas.blog.hu/2013/02/05/digitalis_identitasunk_intim_szferaja" target="_self">digitális identitások kusza világában</a> vannak olyan helyzetek, amikor konfliktusba kerül az információéhségünk, a közérdekű információhoz való hozzáférésünk joga és a személyes adataink feletti rendelkezési jog. Nagyon érdekes áttekinteni, hogy melyik nemzet miként oldja meg ezeket a helyzeteket, hisz sokat tudhatunk meg ebből az adott nemzet/kultúra hozzáállásáról, s a digitális intim szféra ott és akkor helyesnek tételezett nagyságáról.</div>
<div>Lássunk egy példát: a legtöbb angolszász kultúrával rendelkező országban szabadon hozzáférhető olyan adatbázis, amely listázza az ország összes ingatlanjáról, hogy mikor adták el utoljára és mennyi volt a hatóságok felé bejelentett vételár. Ilyen szolgáltatás ingyenesen működik például Angliában vagy az USA-ban (lásd pl.: <a href="http://www.zillow.com" target="_blank">www.zillow.com</a>).</div>
<div></div>
<div></div>
<div><img src="https://m.blog.hu/di/digitalisidentitas/image/zwillow.JPG" alt="zwillow.JPG" width="617" height="303" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" class="imgnotext" /></div>
<div></div>
<div></div>
<div>Ez egyrészt elképesztően hasznos az ingatlanpiac transzparenciáját tekintve: minden vevő és eladó pontos képet kaphat arról, hogy mi egy adott lakás reális vételára az adott környéken. Ilyen információval Magyarországon csak az adott helyet nagyon jól ismerő ingatlanos rendelkezik, akinek rendszeresen sok tranzakciója van arrafelé, illetve állami oldalról a NAV, aki illeték beszedési feladatkörében eljárva látja a kötelezően bejelentett ingatlan adás-vételek ellenértékét. (Ne feledjük el, hogy az <a href="http://www.ingatlan.com" target="_blank">ingatlan.com</a> listái nem mérvadóak, hiszen azon egyrészt nem a végleges vételárak, hanem a "kért kikiáltási árak" találhatóak, másrészt pont nem az eladott ingatlanok árai, hanem az el nem adottaké - amik mindig magasabbak, mint az eladottakéi.) Tehát az ingatlanosok egy ilyen szolgáltatás hiányában információs többlettel rendelkező, s azt a piacon értékesíteni tudó emberekké válnak, akik felé kiszolgáltatottabbak mind a vevők, mind az eladók.</div>
<div></div>
<h3>Meddig szolgál engem a teljes digitális transzparencia?</h3>
<div></div>
<div>Ugyanakkor ott a másik oldal is: egy ilyen szolgáltatással mindenki pontosan tudná, hogy a szomszédja, barátja (és ELLENSÉGE) mikor és mennyiért vásárolt milyen ingatlant. Ezzel következtetni lehetne a jövedelmére, vagy éppen a hitel-kitettségére. Ezek az adatok azonban európai szemmel már az érzékeny adataink közé tartoznak, amiket nem szívesen látunk nyilván publikus adatbázisokban.</div>
<div>Látható tehát, hogy az általam kívánatosnak tartott transzparencia mértéke nagyban függ atóól, milyen kultúrális közegben nőttem fel, mi vesz engem körül.</div>
<div></div>
<h3>Minden amit birtoklok és teszek: üzenet. A digitális világban is.</h3>
<div></div>
<div></div>
<div>Azt se felejtsük el, hogy ingatlanunkkal így is üzenünk. Csakúgy, mint gépkocsinkkal. Amiről pontosan tudható a vételára. S amire Magyarországon a válság ellenére is 30-50%-kal többet költünk, mint hasonló országok hasonló jövedelmű polgárai. Ugyanakkor kissé paradox, hogy míg a pontosan becsülhető értékű autóinkkal igyekszünk magunkat "felülpozícionálni", attól viszont tartanánk, ha valaki tudná lakásunkról, hogy pontosan mennyit is fizettünk érte.</div>
<div></div>
<div></div>
<div>Külső szemmel nézve ez egy igen érdekes ellentmondás. Vajon mi lehet az oka?</div>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fdigitalisidentitas.blog.hu%2F2013%2F02%2F21%2Fvasvari_zsombor_mekkora_legyen_a_digitalis_intim_szferank%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fdigitalisidentitas.blog.hu%2F2013%2F02%2F21%2Fvasvari_zsombor_mekkora_legyen_a_digitalis_intim_szferank%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fdigitalisidentitas.blog.hu%2F2013%2F02%2F21%2Fvasvari_zsombor_mekkora_legyen_a_digitalis_intim_szferank%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Mekkora legyen a digitális intim szféránk?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://digitalisidentitas.blog.hu/2013/02/21/vasvari_zsombor_mekkora_legyen_a_digitalis_intim_szferank#comments"><img class="item_ctp" src="https://digitalisidentitas.blog.hu/rss/image/post/id/5095836" border="0" /></a><br /></p>
ingatlan
biztonság
kontroll
láthatóság
személyiségi_jogok
USA
digitális_identitás
internetes_nyilvánosság
digitális_lábnyom
digitális_intim_szféra
0
DIGITÁLIS IDENTITÁS BLOG
https://digitalisidentitas.blog.hu
http://m.cdn.blog.hu/di/digitalisidentitas/image/zwillow.JPG
https://digitalisidentitas.blog.hu/2013/02/05/digitalis_identitasunk_intim_szferaja
Digitális intim szféránk
2013-02-05T13:16:35+01:00
2013-02-05T13:16:35+01:00
Digitális Identitás
https://blog.hu/user/717973
<p style="text-align: left;"><a href="http://digitalisidentitas.blog.hu/2012/04/04/di_vs_id_avagy_mi_is_az_a_digitalis_identitas" target="_self">Digitális identitásunknak</a> (csakúgy, mint valódi személyiségünknek) van egy intim szférája. Ahova csak azokat szeretnénk beengedni, akik valamiért közel állnak hozzánk, akiket jól ismerünk, s akik ismernek minket. Az intim szféránk ugyanakkor - csakúgy mint fizikai intim szférára való igényünk - kultúránként változó. Erről szól mai bejegyzésünk.</p>
<p style="text-align: left;"> <img src="https://m.blog.hu/di/digitalisidentitas/image/crowd50.jpg" alt="crowd50.jpg" width="364" height="242" class="imgnotext" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" /></p>
<p style="text-align: left;"> </p>
<div>Az <a href="http://digitalisidentitas.blog.hu/2012/11/12/farkas_bettina_kulturak_talalkozasa_anconaban" target="_self">európai utazó</a>, aki már utazott a tokiói metrón, vagy próbált felszállni Indiában egy vonatra, pontosan tudja, hogy mit jelent a személyiségünk intim szférája fogalom. Amikor szemtől szemben álltam egy vadidegen emberrel, úgy, hogy a tömeg egymásnak préselt minket, s arcunkat csak 10 centi választotta el egymástól, én bizony kényelmetlenül éreztem magam. Ő láthatóan csöppet sem volt zavarban, neki egy ilyen "face to face" szituáció teljesen természetes volt.</div>
<h3></h3>
<h3></h3>
<h3>Digitális intim szféráink is kultúránként különböznek</h3>
<p> </p>
<p>Ugyanígy furcsa volt, mikor az Egyesült Államokban az első mobiltelefonomat vásároltam, s az eladó megkérdezte, milyen vallású vagyok. Neki ez csak egy egyszerű adat, ami az adatlapján digitális identitásom adattestét képzi majd, s aminek a segítségével a központi szoftver a megfelelő időpontban fog nekem boldog Karácsonyt vagy éppen Hanukát kívánni. És ezt csak azért kérdezte, hogy a cégüknél otthonosabbnak érezzem magam. Mégis európaiként nagyon furcsa érzés volt, hogy egy nagy szervezet egy világvégén lévő szerverparkjának egyik merevlemezének néhány bitje azt fogja tárolni, hogy mikor és hogyan imádkozom Istenhez (s egyáltalán melyik Istenről is van szó...). Akarom, hogy minden rendszergazda tudjon erről? Persze miért is nézne bele? Neki én csak egy szám és néhány bit vagyok.</p>
<div></div>
<div><img src="https://m.blog.hu/di/digitalisidentitas/image/imagesCAD5Y1HI.jpg" alt="imagesCAD5Y1HI.jpg" width="392" height="269" class="imgnotext" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" /></div>
<div></div>
<div>Ha már Egyesült Államok: ott a mobilszámoknak nem külön körzetszáma van (mint itthon a 20-as, 30-as és 70-es), hanem az adott lakcímhez kötődő előhívó szám. Ami mondjuk nekem történetesen Beverly Hills. Mintha itthon lennének budaörsi, óbudai és pasaréti mobilszámok. S amikor egy olyan embert hívok, akinek a telefonjában nincs még benne a számom, a készüléke nem a számomat jelzi ki, s nem is azt írja ki, hogy ismeretlen szám. Hanem azt, hogy valaki keres Beverly Hillsből. Vajon minden esetben szeretném, ha a hívott fél tudná, hogy hol lakom? A pizzarendelésnél persze szeretném, hisz előbb utóbb úgyis elárulom nekik. De amikor vízvezeték szerelőt keresek? Vagy egy utazási irodát hívok?</div>
<h3></h3>
<h3></h3>
<h3>Európa régen és ma</h3>
<p> </p>
<p>Európában ahhoz szoktunk, hogy <a href="http://digitalisidentitas.blog.hu/2012/06/03/digitalis_identitas_a_kurt_akademian" target="_self">intim szféránk viszonylag nagy</a>, széles és mi kontrolláljuk. A digitális világban sokat <a href="http://digitalisidentitas.blog.hu/2012/10/14/a_kiberter_minta_letezes_haza" target="_self">szűkült ez a tér</a>. Könnyen kideríthető kiket ismerünk, hova jártunk iskolába, hol lakunk, mennyi bevétele volt cégünknek. Vagy változnunk kell az új időkkel, vagy új módszereket kell tanulnunk digitális identitásunk intim szférájának őrzésére.</p>
<p> </p>
<h3>Mekkora legyen Digitális intim szféránk? </h3>
<p><a href="http://digitalisidentitas.blog.hu/2013/02/21/vasvari_zsombor_mekkora_legyen_a_digitalis_intim_szferank" target="_blank">Erre keressük a választ következő bejegyzésünkben</a></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fdigitalisidentitas.blog.hu%2F2013%2F02%2F05%2Fdigitalis_identitasunk_intim_szferaja%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fdigitalisidentitas.blog.hu%2F2013%2F02%2F05%2Fdigitalis_identitasunk_intim_szferaja%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fdigitalisidentitas.blog.hu%2F2013%2F02%2F05%2Fdigitalis_identitasunk_intim_szferaja%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Digitális intim szféránk"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://digitalisidentitas.blog.hu/2013/02/05/digitalis_identitasunk_intim_szferaja#comments"><img class="item_ctp" src="https://digitalisidentitas.blog.hu/rss/image/post/id/5063938" border="0" /></a><br /></p>
biztonság
vallás
mobiltelefon
személyiségi_jogok
USA
Európa
digitális_identitás
internetes_nyilvánosság
digitális_lábnyom
digitális_intim_szféra
0
DIGITÁLIS IDENTITÁS BLOG
https://digitalisidentitas.blog.hu
http://m.cdn.blog.hu/di/digitalisidentitas/image/crowd50.jpg
https://digitalisidentitas.blog.hu/2012/12/04/menko_gabor_a_digitalis_identitas_memetikai_vizsgalata
Menkó Gábor: A digitális identitás memetikai vizsgálata
2012-12-04T15:13:07+01:00
2012-12-04T15:13:07+01:00
Digitális Identitás
https://blog.hu/user/717973
<pre style="text-align: left; margin-left: 30px;">[mém: A mém olyan tudati és kulturális replikátor, amely gondolati egységekben <br />terjed viszonylag pontosan tudatról tudatra attól függetlenül, hogy az adott tartalom valós vagy sem]</pre>
<p style="text-align: left;"><br />Írásomban azt vizsgálom, hogy a digitális identitásunk felépülésében hogyan működnek közre a mémek. Ahogyan a fizikai környezet integrálása hozzájárul az alapvető identitáshoz, úgy a tudás alapú társadalom környezetében fellelhető kulturális elemek is hasonlóképpen épülnek be a személyes önmeghatározás fogalmi struktúrájába. Tömören, azok vagyunk, amit elfogyasztunk.</p>
<p><img style="margin-right: 5px;" class="imgleft" alt="tasilaszlo080909_1.jpg" src="https://m.blog.hu/di/digitalisidentitas/image/tasilaszlo080909_1.jpg" width="298" height="222" />A digitális környezet interakciója a gondolkodó személlyel olyan narratívákat eredményez, amely során a történet főhőse (Én, Self vagy ego) önmagát az adott környezeti elemeket felhasználva definiálja. A <a href="http://digitalisidentitas.blog.hu/2012/04/04/di_vs_id_avagy_mi_is_az_a_digitalis_identitas" target="_self">digitális identitást</a> ennek értelmében nem teszem egyenlővé az online identitással, amelyet egy digitális elemekből lekódolt online személyiség kivetülésnek, lenyomatnak tartok. Erre egy egyszerű példa az, hogy egy közösségi oldalon folytatott aktivitás (mint egy érzés, állapot, megélt pillanat átadása céljaként megosztott információ) alapvetően az adott profil kommunikációjáról szól, amelyet a környezet egy a valós személy közlésének feltételez. Abban az esetben, amikor a személy a megosztott üzeneten gondolkodik - annak másoknál elért hatásán -, az elképzelt eredmény akár egy valós illúzióként épül be az tudatába. Vagyis itt nem csak az online profil bővüléséről van szó, hanem mélyebb pszichológiai folyamatokról is. Önmagunkat a gondolkodás során különböző szituációkba helyezhetjük el, amely narratívák gyengébb vagy erősebb hatással bekerülnek az <a href="http://digitalisidentitas.blog.hu/2012/04/24/csepeli_gyorgy_az_online_tarsassag" target="_self">öndefiniáló tudati struktúrába</a>, vagyis az identitás részét fogják képezni. Az identitás vagy éppen bizonyos identitás kategóriák folyamatos (és dinamikus) létezését az a tény biztosítja, hogy képesek vagyunk emlékezni történet formájában arra, hogy kik is voltunk, vagyunk vagy akár leszünk. Az ilyen öndefiniáló narratívák olyan egységekre bonthatóak, amelyek képesek önálló gondolatként elterjedni más emberek fejében. Így reprezentálódunk mások tudatában, ami fontos szerepet játszik az identitás meghatározásában is.</p>
<address></address>
<p>Kézenfekvő lenne azt gondolni, hogy a digitális környezet és az egyén kapcsolatában a legmeghatározóbb dimenzióként a Funkció jelenik meg, viszont a praktikusság és élményszerzés csupán a leghalványabban jelent meg a begyűjtött gondolati lényeket elemezve. Érdekes eredményként értelmezem továbbá azt a tényt, hogy maga az internettel kapcsolatos mémek (és gondolatok) egyáltalán nem emelkedtek ki önálló egységet alkotva, vagyis az már kézenfekvő alapját képezi a digitális környezetnek. Kutatásom során, melyben a Darwin's market evolutions módszertanát használtam fel, további jól elkülöníthető dimenziókat találtam azzal kapcsolatban, ahogyan az interjúalanyok önmagukról gondolkodnak a digitális környezetben.</p>
<p><img style="margin-left: 5px;" class="imgright" alt="Confused.jpg" src="https://m.blog.hu/di/digitalisidentitas/image/Confused.jpg" width="174" height="219" /></p>
<p>A gondolati egységek a legerősebb dimenzióba rendeződve azt mutatják, hogy a digitális környezet és a személy képes egyféle integrációra, amivel kialakul egy pozitív vagy negatív töltetű viszony. A baráti előnyökkel járó oldalon olyan bizalmi kapcsolat épít ki a személy a technológiával, amelyet a kényelmetlen hátrányokról szóló mémek próbálnak gyengíteni. Ez a kettős viszony alakítja ki a digitális környezetben való feloldódás határait, amely határok tudatos kontrollálása a biztonság érzetét adja ahhoz, hogy az illető merjen élni a kapcsolattal járó lehetőségekkel. A digitális előnyök során bizonyos mentális energiát igénylő tevékenységek áttevődnek a birtokolt eszközre (pl. kihelyezett memória). A felszabadult kapacitás mellett további előnynek mondható az, hogy a digitális környezet által értékes tartalommal töltődik maga a személy is, így további narratív építőelemekre tesz szert a világ-reprezentációjához és a személyes karakterfejlesztéséhez.</p>
<p>A fellelhető és kinyerhető tartalommal kapcsolatosan jelenik meg a Relevancia dimenzió, amely egy minőségi mutatóként szolgál a digitális világ megítélésében. A személy olyan információkat akar birtokolni, amelyek számára relevánsak, amelyeket a narratívák alkotása során építő elemekként tud használni akár a digitális lenyomata létrehozásában. Az identitás, és annak internetes megjelenése között harmónia lép fel, amennyiben mindkét oldal értékei megegyeznek egymással. A másolási folyamat során az identitás lekódolása történik digitális eszközök segítségével egy olyan térbe, ahol további, a verbális kommunikáción túli dimenziók nyílnak meg az önkifejezés előtt. Tehát a személy identitása és digitális térben létrejött lenyomata között az értékek megtartása jelenti az önmegfelelést, ami így egymással koherens létezést biztosít az Én számára.</p>
<p><img style="margin-right: 5px;" class="imgleft" alt="gyarapodo_pikto.jpg" src="https://m.blog.hu/di/digitalisidentitas/image/gyarapodo_pikto.jpg" width="235" height="152" />Az egyénről szóló információ további privát értékként kezelendő, amely megóvása érdekében bizonyos korlátozó lépéseket lehet tenni. Általában ehhez további szempontok is társulnak, amikor az illető kialakítja a digitális intimszféráját. Akik elfogadják azt, hogy az internet egy korlátozás nélküli adathalmaz, azok ahelyett, hogy blokkolni próbálnák a saját magukról való információ elérését, inkább úgy kódolják és alakítják a digitális lenyomatukat, hogy azzal előnyre tegyenek szert az önbemutatást illetően. Ennek a nyitott hozzáállásnak az általam „Big Brother” klaszterben megjelenő mémek szabnak gátat, amelyek abba a „félelmetes” irányba viszik a <br />gondolkodást, hogy az interneten keresztül meg vagyunk figyelve, és ezzel bármikor visszaélhetnek a rosszakarók.</p>
<p>Az internetalapú digitális körforgásba való becsatlakozás illetve arról való leválás két dimenzió során is megjelenik. A szociális kapcsolatok melegen tartása mellett a világháló mint végtelen tudástár teszi elérhetővé mindazt az információt, amelyre éppen szükség van vagy éppen teljesen irreleváns. A Tudásszomj egy pólusok nélküli klaszterként jelent meg a kutatásom során, amely paradox módon annál nagyobb, minél nagyobb tudásra teszünk szert (vö.: Platón „labdamodellje” is ezt állítja: minél nagyobb a labda, amely tudásunkat jeleníti meg az annál nagyobb felületen érintkezik az addig ismeretlen külvilággal). A tudás utáni vágyat kihasználva a környezet próbál olyan elemeket is a tudatba juttatni, amelyekkel amúgy sose találkoznánk. Ennek a tudatos felhasználás és a fókuszált szűrés szab csak korlátot, amit az idő szűkös erőforrásként való kezelése is elősegít. Ez a tudatosság fellelhető a személyes kapcsolatok kezelésében is. Az egyedüllét és az együttlét személynek megfelelő harmonikus egyensúlyának kialakítása meghatározó tényezőként jelenik meg az interjúalanyok gondolkodásában. Egy olyan világban, ahol társadalmi (és társas) kényszerként élik meg a személyek a folyamatos elérhetőséget, a kikapcsolódás és leválás egyféle luxusként jelenik már meg.</p>
<p><br /><img style="margin-right: 5px;" class="imgleft" alt="google-ki-vagyok-en-lajk_1.jpg" src="https://m.blog.hu/di/digitalisidentitas/image/google-ki-vagyok-en-lajk_1.jpg" width="270" height="206" />Ahogyan a mém is jelen van, „ha valami nem létezne, akkor azt feltalálnák” – a fejlődés útjába nem lehet állni, maximum az általa okozott változásokat lehet minimalizálni a személyes életben. A Dinamika dimenzió másik pólusaként a stagnálás jelenik meg, amely során a személy egy fejlettségi szintet tart fent mesterségesen önmaga számára. Ez okozhat neki előnyt illetve hátrányt is egyaránt, de mindenképp egy biztos pontként szolgál a technológia felhasználását illetően. Ez a dimenzió továbbá összefügghet a digitális evolúció ütemével is, amelyet fel lehet gyorsítani, le lehet lassítani, de megállítani aligha. Mivel a legtöbb interjúalany már gyerekkora óta rendelkezik a digitális világhoz kapcsolható narratívával és tapasztalattal, így itt a fejlődés oldal a mémek által <br />színesebben jelent meg. Ezzel hozható összefüggésbe az is, hogy megjelent egy Adaptivitás-nak elnevezett harmadik klaszter is, amelyben található gondolati lények arról szólnak, hogy a személyek már ösztönösen sajátítják el a legújabb technológiát szinte percek alatt. A használati útmutató elővétele így felesleges és néha ciki is.</p>
<p>A kutatás arra világított rá, hogy a digitális identitás mémstruktúraként van jelen a vizsgált személyek fejében, és ez meghatározza azt, ahogyan önmagukat látják és definiálják a digitális környezettel való kapcsolat során. Ez az identitáskategória nehezen elválasztható az állandóan jelen levő öndefiníciótól, habár egyes helyzetekben megjelenik azok gondolati elkülönítése is. Ez az összemosódás is azt bizonyítja, hogy a digitális identitás jelentésében több mint az online vagy virtuális identitás, amelyek a személy digitális eszközökkel megalkotott lenyomataként értelmezhetőek. A talált dimenziók továbbá bizonyos egyezést mutatnak az identitással kapcsolatos szakirodalmakban leírtakkal (az identitás elemeit tekintve), ami arra enged következtetni, hogy a <br />digitális környezetben jelenlevő identitás kialakulása azonos úton megy keresztül, mint amit fejlődése során minden ember megtapasztal. Ennek értelmében a technológia lehetőségeivel megalkotott önértelmezési forma kiteljesedését nem gátolni kell, hanem inkább segíteni abban, hogy biztonságosan fejlődhessen az adott kulturális térben.</p>
<p><em>(A szerző szakdolgozata részletesebben is olvasható <a href="http://www.slideshare.net/menko_g/a-digitlis-identits-digitlis-krnyezet-fogyasztsa" target="_self">itt</a>.)</em></p>
<p></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fdigitalisidentitas.blog.hu%2F2012%2F12%2F04%2Fmenko_gabor_a_digitalis_identitas_memetikai_vizsgalata%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fdigitalisidentitas.blog.hu%2F2012%2F12%2F04%2Fmenko_gabor_a_digitalis_identitas_memetikai_vizsgalata%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fdigitalisidentitas.blog.hu%2F2012%2F12%2F04%2Fmenko_gabor_a_digitalis_identitas_memetikai_vizsgalata%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Menkó Gábor: A digitális identitás memetikai vizsgálata"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://digitalisidentitas.blog.hu/2012/12/04/menko_gabor_a_digitalis_identitas_memetikai_vizsgalata#comments"><img class="item_ctp" src="https://digitalisidentitas.blog.hu/rss/image/post/id/4947270" border="0" /></a><br /></p>
mém
memetika
digitális_identitás
online_identitás
0
DIGITÁLIS IDENTITÁS BLOG
https://digitalisidentitas.blog.hu
http://m.cdn.blog.hu/di/digitalisidentitas/image/tasilaszlo080909_1.jpg
https://digitalisidentitas.blog.hu/2012/11/12/farkas_bettina_kulturak_talalkozasa_anconaban
Farkas Bettina: Kultúrák találkozása Anconában
2012-11-12T00:20:08+01:00
2012-11-12T00:20:08+01:00
Digitális Identitás
https://blog.hu/user/717973
<p align="center" style="text-align: left;"> <img src="https://m.blog.hu/di/digitalisidentitas/image/ErasmusComputer.jpg" alt="ErasmusComputer.jpg" width="183" height="138" /> Napi kapcsolattartásunk egyre inkább mediatizált, vagyis óriási számítógéphálózat segítségével történik, ez pedig végső soron új identitásrendszer felbukkanását eredményezi. Ezt nevezhetjük a születőben lévő <a href="http://digitalisidentitas.blog.hu/2012/04/04/di_vs_id_avagy_mi_is_az_a_digitalis_identitas" target="_self">digitális identitásunknak</a>. Az Interneten végre-valahára azok lehetünk, akik vagyunk, vagy akik alapjában véve lenni <a href="http://digitalisidentitas.blog.hu/2012/04/24/csepeli_gyorgy_az_online_tarsassag" target="_self">akarunk/lenni szeretnénk</a>. Nem vesznek körül társadalmi szokásformák, és megszabadulunk azoktól a sztereotípiáktól, amelyek a fizikai én nemkívánatos adataiból sugároznak ki: ilyen például az évek száma, a nem, a faj vagy a testi megjelenés (vö. Prazsák Gergő: <a href="http://digitalisidentitas.blog.hu/2012/10/14/a_kiberter_minta_letezes_haza" target="_self">A kibertér, mint a létezés háza című írásával</a>). Akkor és ott alakíthatjuk át saját magunkat, amikor éppen kedvünk tartja. A digitális identitásunknak, ezen részét - gondolhatjuk - teljes egészében <a href="http://digitalisidentitas.blog.hu/2012/06/03/digitalis_identitas_a_kurt_akademian" target="_self">mi tartjuk kontroll alatt</a>.</p>
<p> Ezt a félévemet Erasmus ösztöndíj keretében Olaszországban, Ancona városában töltöm. Azon vettem észre magam, hogy hirtelen rengeteg barátom lett. Digitális barátom. A Facebookon folyamatosan kaptam a felkéréseket. Nem is emlékezhettem mindenkire, hiszen annyi név kavarog még most is a fejemben. Nem beszélve a többi, Erasmusos diáktársamról.</p>
<p> Az olaszok aktívak a közösségi oldal használatában. Körülbelül 100 olasz ismerősöm van a portálon. Hírfolyamjaik teli vannak olasz kiírásokkal (pl. mit esznek éppen, merre járnak, kivel vannak, hova mennek este szórakozni.) Az egész napjuk ritmusát ez szabja meg, a Facebookon élik meg életük összes jelentős pillanatát, amely korábban féltve őrzött személyes élménynek számított. Ma már semmit sem tartanak meg maguknak. Ezen kívül kedves olasz csoporttársaim felvettek több zárt csoportba, ahol külön diskurzust tartanak a jövőbeli közös programokról, esetleg jegyzeteket osztanak meg egymás között. Ezen kívül többször is észleltem, hogy egymással szintén az oldalon keresztül szurkálódnak (viccesen természetesen).</p>
<p> A spanyolok hasonlóképpen az olaszokhoz, rengeteg időt töltenek el nap mint nap a facebook előtt. Itt az Erasmusos diákok 70%-a spanyol, ezáltal nagyon sok spanyol hozzászólást is tudok követni. Rengeteg fényképet töltenek fel, illetve ők is külön létrehoztak egy zárt csoportot, ahol megbeszélik az esti programokat. Spanyol diáktársaim szorosan tartják a kapcsolatot az otthoniakkal, ugyanis adatlapjuk tele van kedves hozzászólásokkal, bejegyzésekkel (pl.: várunk haza, hiányzol stb.)</p>
<p> <img src="https://m.blog.hu/di/digitalisidentitas/image/facebook2.jpg" alt="facebook2.jpg" width="187" height="140" style="margin-left: 5px;" class="imgright" /> A belgákat és a németeket tekintve többségük a fényképek feltöltésére használják a közösségi hálót, igyekeznek minden pillanatot megosztani életükből. Ezenkívül fontos számukra, hogy közöljék a világgal éppen merre járnak, mit csinálnak, meglepően gyakran csekkolnak be kávézókba, éttermekbe, állomásokon, fesztiválokon. A héten beszélgettem ezzel kapcsolatban egy német hallgatóval, aki elmondta, hogy azért nem szeretne a telefonjára internetet előfizetni, mert akkor folyton elérhető lenne számára a Facebook. Véleménye szerint azok az emberek, akiknek a mobilinternet korlátlan hozzáférést nyújt, lemaradnak az élet fontos pillanatairól. Elmondása szerint miközben a barátaival, vagy a család tagjaival van, csak is kizárólag rájuk szeretne koncentrálni, minden pillanatot kihasznál arra, hogy velük lehessen. Ha az ember közben a telefonját nyomkodja, mondhatni, hogy csak a teste van jelen!</p>
<p> Az itt lévő Erasmusos diákok közül úgy vettem észre, hogy a lengyelek használják a legkevesebbet a Facebookot. Néha kiposztolnak fényképeket, vagy kiírják, hogy éppen mit csinálnak, de nem sok információt osztanak meg magukról. Ez volt számomra a ’legunalmasabb’ feladat, hiszen alig történt valami. Előfordult, hogy napokig életjelet sem adtak magukról az oldalon. A portugálok a nap 24 órájában elérhető mobiltelefonról, elsőként válaszolnak az üzeneteimre, de inkább csak ’megfigyelő’ szerepet tölt be.</p>
<p> Véleményem szerint a Facebook kiváló eszköz arra, hogy <a href="http://digitalisidentitas.blog.hu/2012/09/05/kozossegi_media_de_miert" target="_self">mindennapos kapcsolatba</a> kerüljünk barátainkkal, szeretteinkkel. Személy szerint most nagyon örülök neki, hogy innen Olaszországból is bármikor, bárkit el tudok érni a közösségi hálónak köszönhetően. Ugyanakkor szomorú, hogy a mai fiatalok körében egyre ritkábbak a személyes találkozások, kontaktusok. Nem utolsó sorban az emberek hamis képet adhatnak magukról, kiváló példa arra, hogy a legtöbb ember a „tökéletességre törekszik”.</p>
<p></p>
<p><i>A blogbejegyzés szerzője </i><i>a BGF kommunikáció és médiatudo</i><i>mány szakos hallgatòja Erasmus ösztöndíjjal Olaszországban.</i></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fdigitalisidentitas.blog.hu%2F2012%2F11%2F12%2Ffarkas_bettina_kulturak_talalkozasa_anconaban%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fdigitalisidentitas.blog.hu%2F2012%2F11%2F12%2Ffarkas_bettina_kulturak_talalkozasa_anconaban%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fdigitalisidentitas.blog.hu%2F2012%2F11%2F12%2Ffarkas_bettina_kulturak_talalkozasa_anconaban%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Farkas Bettina: Kultúrák találkozása Anconában"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://digitalisidentitas.blog.hu/2012/11/12/farkas_bettina_kulturak_talalkozasa_anconaban#comments"><img class="item_ctp" src="https://digitalisidentitas.blog.hu/rss/image/post/id/4902665" border="0" /></a><br /></p>
személyiségi_jogok
kutatási_eredmény
Címkék
Facebook
Európa
digitális_identitás
online_társasság
internetes_nyilvánosság
digitális_intim_szféra
0
DIGITÁLIS IDENTITÁS BLOG
https://digitalisidentitas.blog.hu
https://m.blog.hu/di/digitalisidentitas/image/ErasmusComputer.jpg
https://digitalisidentitas.blog.hu/2012/10/14/a_kiberter_minta_letezes_haza
A kibertér, minta létezés háza
2012-10-14T08:29:14+02:00
2012-10-14T08:29:14+02:00
Digitális Identitás
https://blog.hu/user/717973
<h1><strong><img src="https://m.blog.hu/di/digitalisidentitas/image/prazsakg.jpg" alt="prazsakg.jpg" width="62" height="40" />Dr. Prazsák Gergő</strong></h1>
<p><em>ELTE, Társadalomtudományi Kar, tudományos munkatárs</em></p>
<p>Amióta az elmúlt évszázad '80-as éveiben a tudományos fantasztikus irodalomban elsőként megjelent a „kibertér" fogalma, és átszivárgott a hétköznapi gondolkodásba, számos metamorfózison ment keresztül. William Gibson krimijeinek főhősei ma már nem csak és kizárólag a fantázia szüleményei. A jelenségek módszeres vizsgálatát pedig a tudományos gondolkodás sem hagyhatta érintetlenül. A valós életben létező egyén létezését mintegy megkettőzve átkerülve a <a href="http://digitalisidentitas.blog.hu/2012/04/24/csepeli_gyorgy_az_online_tarsassag" target="_self">digitális létezésbe</a> (is), ahol a <a href="http://digitalisidentitas.blog.hu/2012/04/04/di_vs_id_avagy_mi_is_az_a_digitalis_identitas" target="_self">digitális identitásával</a> vesz részt a kibertér univerzumában.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/di/digitalisidentitas/image/kiberter2.jpg" alt="kiberter2.jpg" width="235" height="178" /></p>
<p>Minden kommunikációs technológiaváltozás mélyreható társadalmi következményekkel jár(t), így az új infokommunikációs technológiák megjelenése is. Az internet térhódításával az egyenlőtlenségeknek ma már mind jelentősebb formálója a társas kapcsolatok léte/nem léte, mennyisége. Az online világban már nem csupán a gazdasági javakhoz való hozzáférés határozza meg, hogy ki a „gazdag" és ki a „szegény", hanem az, hogy ki ér el sokakat, s ki keveseket. A kérdés mára már nem az hogy van-e digitális létezése az egyénnek (digitális identitása), hanem hogy milyen a beágyazottsága a kibertérbe. Ennek alapján beszélhetünk kontaktokratáktól és kontaktproletároktól.</p>
<p>Az online világ a figyelem gazdaságtanára épül, arra, hogy ki milyen mértékben képes mások figyelmét magára, illetve arra a témára irányítani, amit fontosnak tart. Az online világban mindenki megszólalhat, ezért sokkal nagyobb mértékben biztosítja az uralommentes, nem központilag irányított (propaganda típusú tömeg-) kommunikációt, mely a modern tömegdemokráciák alapvető vonása. Azok, akik jól sáfárkodnak a rendelkezésre álló információikkal, kapcsolataikkal, véleményirányító szerepbe kerülnek, s megjelenik annak lehetősége, hogy jóformán függetlenül a gazdasági erőviszonyoktól az online világ legfelső társadalmi rétegét alkossák, ők a netokrácia tagjai. Az online világ eme elitje abban mindenképpen különbözik a korábbi korszakok elitjétől, hogy nem képes pozícióját átörökíteni. Ennek két fontos következménye, hogy a netokrációba való bekerülés sokkal többek előtt nyitva áll (szemben a gazdasági vagy politikai elitbe való bekerüléssel); és gyorsabban megvalósulhat (ugyanakkor kiesni is könnyű), így a folyamatos jelenléttel a figyelemért való verseny jelentősége egyre inkább fokozódik.</p>
<p>Annak következtében, hogy a kulturális, társadalmi, gazdasági, politikai élet egyre nagyobb mértékben kerül át az internetre, a világgal való lépéstartás elengedhetetlen eszköze a jó minőségű, szélessávú internet kiépítettsége. A világ gazdaságilag fejletlenebb régióiban ez a feltétel jórészt nem teljesül, így azok korábbi fejletlenségüket számos esetben transzformálni kénytelenek a kibertérbe is. Az egyenlőtlenségeket növeli, hogy egyes országokban a központi irányítás kontrollál(hat)ja az interneten folyó kommunikációt, minek következtében a Castells által áramlások terének nevezett online világban korlátozott a szabad információáramlás. Mindebből adódik a centrum és periféria országok egyenlőtlensége az online térben.<br />Már ma is jellemző, de a jövőben még inkább várható, hogy a világ fejlettebb területein nem az eszközökhöz való hozzáférés alapján alakulnak az egyenlőtlenségek, hanem az eszközhasználat intenzitása és az online tartalmak előállítása, illetve fogyasztása szerint (másodlagos digitális egyenlőtlenségek). A közösségi média használata minden bizonnyal a jelenleginél is nagyobb mértékben lesz döntő a jövőben. A Facebook, a Twitter, a Youtube olyan alkalmazások, melyek megkövetelik a felhasználók részéről a folyamatos online jelenlétet. Ezek az alkalmazások a nyugati értelemben vett modern demokráciák jellemzőinek használatára épülnek: adott tartalom a felhasználók „szavazatai", „like"-jai alapján kerül a figyelem központjába. Az ebből adódó társadalmi folyamatok természetesen kétélűek, hiszen egyrészt lehetőséget teremtenek a demokratikus kontrollra (ez például az arab világban elvezetett egészen a forradalmi helyzetig). Ugyanakkor a demokratikus jogállami berendezkedések során a gyűlöletbeszéd megjelenését is eredményezheti. Az utóbbi elleni védekezés elsősorban a felhasználókon és értékein, s ebben az értelemben a kultúrán múlik. Amennyiben nem elfogadható egy bizonyos típusú kommunikáció, akkor a felhasználók eminens érdeke az elfogadhatatlan exkommunikálása.</p>
<p style="text-align: left;"><img src="https://m.blog.hu/di/digitalisidentitas/image/2873404640_3882606386.jpg" alt="2873404640_3882606386.jpg" class="imgnotext" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" /></p>
<p style="text-align: left;">Az online térben – hasonlóképpen az offline térhez – kialakulhatnak közösségek, melyek különböző témák köré szerveződnek, ezek voltaképpen egy-egy sajátos civil társadalmat alkotnak (lehetnek offline formái – például Greenpeace; máskor csak online megjelenései léteznek – például az abortuszt ellenző és támogató csoportok). További csoportosítási lehetőség a globális – lokális dimenzió. Egyes online civil kezdeményezések a teljes világra kiterjedő közösségeket alkotnak (esetenként a résztvevők számossága miatt már kifejezetten online társadalomról beszélhetünk – például a Greenpeace esetében), s vannak olyanok is, melyek megmaradnak a kulturális egység, akár egy város vagy falu keretei között (például Bándy Kata eltűnését követően a Facebookon szerveződő csoport).<br />Tehát az egyén, az egyén tagsági csoportja, a társadalmi környezet, a kultúra, a gazdasági fejlettség mind-mind olyan tényezők, amelyek meghatározzák az áramlások terében való részvételt. A részvétel pedig a sikeres gazdasági vállalkozások, a sikeres üzleti élet alapja is. A különböző profitorientált vállalkozások egymással is üzleti kapcsolatban vannak az interneten és a mobilkommunikációs hálózatokon keresztül.<br />Elemi érdekük, hogy a társadalom minél nagyobb része legyen jelen az online térben. Az online bankolás, az online vásárlás olyan egyre inkább felfutó és jövedelmező iparágak, melyek a szolgáltatások „elektronikus transzformációja" révén lehetővé teszik a mindennapi élet gyorsabb, hatékonyabb, gazdaságosabb, környezetbarátabb intézését. A jövőben gazdasági fejlődésünk egyik motorja lehet, ha a repülőjegyet vásárló jegyét online veszi, ha a közösségi támogatással működő áruházakban vásárol online. A közösségi oldalak üzleti célú támogató felhasználása pedig jelenleg még beláthatatlan távlatokat nyit a vállalkozások előtt.</p>
<p>Az <a href="http://www.eiu.com/" target="_blank">Economist Intelligence Unit</a> évről évre közzéteszi e-readiness rangsorát, melyben a világ országai aszerint kerülnek besorolásra, hogy milyen mértékben állnak készen az információs társadalom kihívásaira. A rangsort több tényező együttes figyelembevételével alakítják ki: az infrastruktúra kiépítettsége, az infrastruktúra magán és üzleti alkalmazásának elterjedtsége, a támogató vagy gátló társadalmi környezet (azaz az új technológiákra való nyitottság), az online tér országon belüli használatának jogi környezete, mely gátolhatja vagy fokozhatja a használat intenzitását. Beszédes, hogy a rangsorban mindössze 70 ország található, a többi nincs is rajta a világ online térképén. Magyarország helyzete az utóbbi időben nem igazán változott: a lista közepén helyezkedik el. Ebből pedig arra következtethetünk, hogy bőven van még lehetőség a fejlődésre.</p>
<p></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fdigitalisidentitas.blog.hu%2F2012%2F10%2F14%2Fa_kiberter_minta_letezes_haza%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fdigitalisidentitas.blog.hu%2F2012%2F10%2F14%2Fa_kiberter_minta_letezes_haza%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fdigitalisidentitas.blog.hu%2F2012%2F10%2F14%2Fa_kiberter_minta_letezes_haza%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A kibertér, minta létezés háza"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://digitalisidentitas.blog.hu/2012/10/14/a_kiberter_minta_letezes_haza#comments"><img class="item_ctp" src="https://digitalisidentitas.blog.hu/rss/image/post/id/4847240" border="0" /></a><br /></p>
kontroll
láthatóság
kibertér
digitális_identitás
online_társasság
szabadság_új_dimenziói
internetes_nyilvánosság
Economist
online_identitás
digitális_létezés
0
DIGITÁLIS IDENTITÁS BLOG
https://digitalisidentitas.blog.hu
https://m.blog.hu/di/digitalisidentitas/image/prazsakg.jpg
https://digitalisidentitas.blog.hu/2012/09/05/kozossegi_media_de_miert
Közösségi média; de miért?
2012-09-05T22:52:44+02:00
2012-09-05T22:52:44+02:00
Digitális Identitás
https://blog.hu/user/717973
<p>Mitől működik a közösségi média? Hogyan lehetséges, hogy pár év leforgása alatt kilencszázmillió ember csatlakozott egyazon virtuális közösséghez? Érdekes és aktuális kérdés, hogy mi motiválja az embereket a közösségi oldalak használatában.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/di/digitalisidentitas/image/kozossegi-media-fejleszto.jpg" alt="kozossegi-media-fejleszto.jpg" data-original-width="456" data-original-height="314" width="238" height="162" />A <a href="http://www.digitalisidentitas.blog.hu" target="_self">Digitális Identitás blog</a> régóta feszegeti több oldalról ezt a kérdést, most egy teljesen friss kutatási beszámoló publikálásával keressük a válaszokat. Vajon a „valódi én" interneten történő felfedése iránti vágy mértéke befolyásolja azt, hogy kinél, mely motivációs tényező játssza a főszerepet? E két kérdésre keresi a választ Leman P. Tosun a "Computers in Human Behavior" című folyóirat 2012. júliusi számában megjelent "<a href="http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0747563212000842" target="_self">Motives for Facebook use and expressing „true self" on the Internet</a>" című tanulmányában, melyben Törökországban tanuló, Facebookot használó egyetemisták által kitöltött online kérdőívek eredményeit elemzi.</p>
<p>A „valódi én" koncepciója az 1950-es évekből származik, az egyén bizonyos jellemvonásaira utal, melyeket a személyes érintkezések során nem tud felfedni (holott ez pszichológiai szükséglet). A 2000-es évek elején ezt felhasználva alkották meg a „valódi én az interneten" fogalmát eszerint a problémára sokak számára az internet nyújtja a megoldást, mely az önkifejezés egyedi lehetőségét hordozza magában (részben éppen ezt nevezzük <a href="http://digitalisidentitas.blog.hu/2012/04/04/di_vs_id_avagy_mi_is_az_a_digitalis_identitas" target="_self">Digitális Identitásnak</a>), hiszen fizikai valónk rejtve maradhat. Különösen jó lehetőség azoknak, akiknek az érintett személyiségvonásai, az én érintett oldala nincsenek összhangban a társadalmi normákkal, elvárásokkal.<br />A közösségi média használatával tehát alapkérdésünk, hogy vajon mely motivációs tényezők sarkalják a Facebook használatára azon egyéneket, akik valódi énjük interneten történő felfedését erőteljesen előnyben részesítik?<br />Tosun korábbi tanulmányok alapján kialakított egy hételemű kategóriarendszert, mely a lehetséges motivációk három csoportját alkotja. Az első azokat a közösségi oldalon végrehajtható tevékenységeket tartalmazza, melyek egyszerűbbé, gyorsabbá és szórakoztatóbbá teszik a meglévő kapcsolatok ápolását/fenntartását, illetve lehetőséget nyújtanak azok elmélyítésére (pl: közös programok szervezése). A második a mindennapok felpezsdítését segíti elő, az „offline" élet színesítését online élményekkel, ez úgynevezett „társadalmi helyettesítő" (pl.: új romantikus kapcsolatok létesítése). Végül a harmadik csoportot a más emberek életében történő események passzív megfigyelése alkotja, vagyis mások posztjainak, fotóinak olvasása/nézegetése – kommentálás és nyomok nélkül (passzív megfigyelés).</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/di/digitalisidentitas/image/aca4f0d37ed96a515192922f4af743e4.jpg" alt="aca4f0d37ed96a515192922f4af743e4.jpg" class="imgnotext" data-original-width="480" data-original-height="480" width="307" height="183" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/di/digitalisidentitas/image/aca4f0d37ed96a515192922f4af743e4.jpg" alt="aca4f0d37ed96a515192922f4af743e4.jpg" data-original-width="480" data-original-height="480" width="1" height="1" /><br />Az eredmények azt mutatják, hogy a vizsgált egyetemisták körében a távol élő barátokkal való kapcsolattartás volt a legfőbb motiváció, amit a játékok és szórakozás követett, harmadikként a fotók megosztásához kapcsolódó aktivitás, negyedikként pedig a közös programok szervezése jelent meg mint a Facebook használatát magyarázó motivációs tényező. Ezen motivációk azt mutatják, a Facebook használata harmóniában van az offline élettel.<br />Tosun megvizsgálta azon válaszadóknak a motivációs tényezőit, akik a valódi én interneten történő kifejezés vágyának magas fokával rendelkeznek. Ők jellemzően új kapcsolatok létrehozása és romantikus kapcsolatok vezetése érdekében használják a Facebookot. Az interneten létrehozott kapcsolatot/okat gyakran helyezik át az offline életükbe és ezek mély, jelentőségteljes kötelékké válnak. Harmadik legfontosabb motivációs tényező, hogy passzív megfigyelőként (ne) vehessenek részt a közösségi oldal életében. Feltételezhető, hogy ők jobban bíznak az ismerősök által (saját magukról) megosztott információkban, mint magukban az egyénekben. Továbbá nem csak, hogy nehezen nyílnak meg igazán a személyes érintkezések során, hanem úgy érzik, hogy ezen a módon nehezebb információhoz jutni. A passzív megfigyelés által maga a megfigyelő is bátorságot szerezhet, hogy saját énjét felfedje. Korábban úgy vélték, az ilyen motiváció problematikus személyiséget takar, leskelődőnek nevezték ezeket a felhasználókat, de megnyugodhatunk, mára módosult ez a szemlélet, kiderült az online közösségek tagjainak igen jelentős része kémkedő, így immáron „normális" motivációként kezelik. Végül negyedik motivációs tényezőként a távol élő barátokkal való kapcsolattartás (illetve az elvesztett barátok barátságának visszanyerése) is megjelenik ennél a csoportnál (is).</p>
<p>A kutatás eredményeit továbbgondolva érdekes következtetésre juthatunk. Éppen azok, akik valódi énjük felfedése érdekében használják a Facebookot, nem hagynak maguk után mindenki által követhető digitális nyomot, hiszen a rájuk jellemző tevékenységekből vajmi kevés kerül a nagy nyilvánosság elé – vagyis ők még valódi énjük felfedése közben is zárkózottak maradnak, hiszen csak néhány személlyel érintkeznek, a nyilvánosságot még arc nélkül sem vállalják.</p>
<div>
<p>A bemutatott cikk elérhető: Tosun, Leman Pinar (2012): Motives for Facebook use and expressing „true self" on the Internet. Computers in Human Behavior, Volume 28, Issue 4, 1510-1517.</p>
</div>
<div>
<p></p>
</div>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fdigitalisidentitas.blog.hu%2F2012%2F09%2F05%2Fkozossegi_media_de_miert%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fdigitalisidentitas.blog.hu%2F2012%2F09%2F05%2Fkozossegi_media_de_miert%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fdigitalisidentitas.blog.hu%2F2012%2F09%2F05%2Fkozossegi_media_de_miert%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Közösségi média; de miért?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://digitalisidentitas.blog.hu/2012/09/05/kozossegi_media_de_miert#comments"><img class="item_ctp" src="https://digitalisidentitas.blog.hu/rss/image/post/id/4757941" border="0" /></a><br /></p>
motiváció
láthatóság
közösségi_média
kutatási_eredmény
énbemutatás
Facebook
digitális_identitás
nárcisztikus_személyiség
digitális_intim_szféra
Leman_P_Tosun
0
DIGITÁLIS IDENTITÁS BLOG
https://digitalisidentitas.blog.hu
https://m.blog.hu/di/digitalisidentitas/image/kozossegi-media-fejleszto.jpg
https://digitalisidentitas.blog.hu/2012/06/21/probald_karina_gugliztad_mar_magad
Probáld Karina: Gugliztad már magad?
2012-06-21T15:31:00+02:00
2012-06-21T15:31:00+02:00
Digitális Identitás
https://blog.hu/user/717973
<p align="center" style="text-align: left;">Manapság nem csupán a munka révén vagyunk a számítógéphez és így igen gyakran az internethez kötve, hanem magánemberként is számos kérdésünkre a világhálón keressük a választ, ha pedig mélyebben elmélkedünk valamin, legalább kérdéseink pontosabb megfogalmazását elősegítendő igyekszünk alapinformációkra szert tenni a Google (és egyéb keresők) segítségével. Hétköznapjaink, ismerőseink sokszor identitásunk is már a <a href="http://digitalisidentitas.blog.hu/2012/03/01/az_identitas_a_webre_koltozott" target="_self">netre költözött</a>; ezt nevezzük összefoglalóan <a href="http://digitalisidentitas.blog.hu/2012/04/04/di_vs_id_avagy_mi_is_az_a_digitalis_identitas" target="_self">digitális identitásnak</a>.</p>
<p style="text-align: left;">Folyamatosan nyomokat hagyunk magunkról és hasonlóakat készítünk másokról. Kutakodunk, keresgélünk, <a href="http://digitalisidentitas.blog.hu/2012/06/04/fromann_richard_gamification_jelentosege_es_mukodesi_mechanizmusa" target="_self">játszunk</a> és megosztunk. Tesszük ezt akkor is, amikor leendő szerelmünkről, munkaadónkról, munkavállalóinkról, orvosainkról, tanárainkról vagy éppen a sarki pizzásról szeretnénk többet tudni. Vajon az internethasználók mekkora része gondolkodott el azon, hogy mit lát az, aki az ő nevét gépeli be a keresőbe? Vajon hányan döntöttek úgy, hogy kipróbálják és saját magukra is „rágugliznak”? Vajon mivel szembesülhettek ekkor? A szerencsésebbeknek(?) talán csak egy általános iskolai versenyen elért eredménye bukkant fel, vagy éppen szakdolgozatának digitális változata, esetleg egy nyereményjáték egyik győzteseként szerepel az interneten. Másoknak azonban már Facebook, Twitter vagy egyéb közösségi portálon lévő profilja is találatként szerepel a kereső által kiadott listában, mely barátainak szánt megjegyzésekkel, viccekkel van tele… Ők vajon elégedettek digitális identitásukkal? Biztos, hogy ezt akarták?</p>
<p style="text-align: left;">Az <a href="http://www.ipsos.hu/site/" target="_self">Ipsos Zrt.</a> az Ipsos Open Thinking Exchange keretén belül elvégzett nemzetközi kutatása a <a href="http://www.digitalisidentitas.hu" target="_self">Digitális Identitás blog</a> számára exkluzív lehetőséget ad, hogy bemutathassuk, kik kerestek rá magukra és kik azok akiknek ez még hátra van..</p>
<p style="text-align: left;"><img src="https://m.blog.hu/di/digitalisidentitas/image/K%C3%A9p1.jpg" alt="Kép1.jpg" class="imgnotext" data-original-width="720" data-original-height="540" width="458" height="344" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" /></p>
<p style="text-align: left;">A kutatásba bevont mintegy 25 ország átlagos eredménye arról tanúskodik, hogy a válaszadók 42%-a guglizott rá saját magára; a férfiaknak 42, a nőknek 41%-a. Nézzük csak ezen arányok miként alakulnak Magyarország esetén! A magyar megkérdezettek csupán 32%-a nyilatkozott úgy, hogy már rákeresett saját magára az interneten, a férfiak 34, a nők 30%-a. Az Ipsos által feltérképezett kérdések közül a kor, a családi állapot és az iskolai végzettség változók azok, melyek mentén a legjelentősebb különbségek figyelhetőek meg. A 35 év alattiak körében 50%, a 35-49 év közöttiek esetén 22%, míg az 50-64 évesek körében 17% azon válaszadók aránya, akik rákerestek már saját magukra az interneten. Nemzetközi szinten ezek az arányok 47-38-36%. Utóbbi esetben ugyan kisebb a különbség az egyes csoportok között, mégis jól láthatóak a korcsoportok közötti eltérések, illetve hogy kinek mennyire van tudomása saját digitális identitásáról.</p>
<p style="text-align: left;">A magyar házasok 22%-a, a nem házasoknak viszont 39%-a válaszolt igennel, az összes vizsgált ország átlagos eredményében ez 38 és 46%. A házasoknak valószínűsíthetően kevesebb ideje van szabadidejében internetezni és az is feltételezhető, hogy mivel már „révbe ért” kevésbé érdekli, miként jelenik meg a világhálón, miként jellemezhető digitális identitása. A magyarországi adatok szerint az alacsonyabb iskolai végzettségűeknek 29%-a, nemzetközi viszonylatban 39%-a guglizott rá saját nevére, a magas iskolai végzettségűek esetén nincsen különbség, 47%-uk tett már így. Érdekes eredmény, hogy azoknak az aránya, akik már rákerestek magukra a világhálón, nemzetközi szinten egyenesen arányosan nő a háztartás jövedelmével, míg Magyarország esetén fordítottan arányos. Előbbi kapcsán azt lehet mondani, hogy az alacsony jövedelemmel rendelkező háztartásban élők 36%-a, a közepessel bírók 43%-a, míg a magas jövedelmű háztartások tagjainak 46%-a gépelte már be saját nevét a keresőbe. A magyarországi válaszadók körében ez az arány az első kettő esetén 31%, a magas jövedelmű háztartások körében pedig pusztán 25%. Meglepő módon tehát gazdagjaink kevésbé tudatosak digitálisan, mint az alacsonyabb jövedelmi szinten élők. A pénz és a digitális identitás fejlettsége nem jár együtt – végre valami:-)</p>
<p style="text-align: left;">Egyes változók, így a foglalkoztatási státusz nem differenciál, vagyis a munkában állók és a munkanélküliek között alig van különbség; nem mutat nagy eltéréseket továbbá, hogy a válaszadó a háztartásfő-e vagy sem, hogy van-e vállalkozása vagy nincs és az sem számít releváns változónak ezen kérdés kapcsán, hogy a megkérdezett döntési/vezető pozícióban van-e munkahelyén vagy sem.</p>
<p style="text-align: left;">Nemtől, kortól, iskolai végzetségtől függetlenül nézzük hát meg, mit dob a gugli:-)!</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fdigitalisidentitas.blog.hu%2F2012%2F06%2F21%2Fprobald_karina_gugliztad_mar_magad%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fdigitalisidentitas.blog.hu%2F2012%2F06%2F21%2Fprobald_karina_gugliztad_mar_magad%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fdigitalisidentitas.blog.hu%2F2012%2F06%2F21%2Fprobald_karina_gugliztad_mar_magad%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Probáld Karina: Gugliztad már magad?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://digitalisidentitas.blog.hu/2012/06/21/probald_karina_gugliztad_mar_magad#comments"><img class="item_ctp" src="https://digitalisidentitas.blog.hu/rss/image/post/id/4602875" border="0" /></a><br /></p>
google
kutatási_eredmény
Facebook
digitális_identitás
keresőmotorok
Ipsos
0
DIGITÁLIS IDENTITÁS BLOG
https://digitalisidentitas.blog.hu
https://m.blog.hu/di/digitalisidentitas/image/K%C3%A9p1.jpg