A társas bizonytalanság a negatív megítéléstől és a társas kapcsolatoktól való félelemet jelenti, mely az introvertált emberekre fokozottan jellemző. Amikor közösségi oldalakon másokat megfigyelhetünk, ez a bizonytalanság csökkenthető. Ám kérdés, hogy az online információszerzés során a bizonytalanság csökkentés és annak módja kinél mekkora szerepet játszik.

Erre a kérdésre keresték a választ a genti egyetem kutatói, akik fiatalok online információszerzési szokásait vizsgálták. Azért esett rájuk a választás, mert náluk életkori sajátosság a közösségi oldalak használata, valamint az első intim kapcsolatok kialakítása is ebben az életkorban történik. Az észak-belgiumi Flanders-ben 352 Facebook felhasználó, 16-17 éves fiatalt vizsgáltak és a válaszokat skálázásra épülő kérdőíveken vették fel.  Elkülönítették a közeli barátokra (’friends’) és távoli ismerősökre (’acquintances’) valamint a szociális szorongásra vonatkozó kérdéseket. A kutatók három hipotézist állítottak fel:

1. Az információszerzés a közösségi hálón a közeli barátok és távoli ismerősök esetén is magasabb társas bizonyossági szintet eredményez. Mindez mégis az ismerősöknél jobban érvényesül, mint a barátoknál. Az állítás mindkét része bizonyosságot nyert.

2. A közösségi oldalak használata pozitívan hat az önfelfedés szintjére. Ez részben igaz. Az online kapcsolatok a face-to-face kapcsolatokhoz hasonlóan kölcsönösséget igényelnek és feltételeznek. Minél többet oszt meg magáról valaki, annál jobban bízunk benne és annál több mindent osztunk meg magunkról mi is irányába. Mindez azonban nem tudatos, hanem indirekt hatás.

3. A szociális szorongás befolyásolható: a barátok pozitív kommunikációja pozitív hatást fejt ki, távolabbi ismeretség esetén ez az ellenkezője lehet. Az állítás csak részben igaz: mások örömteli élete a világhálón nem feltétlenül vált ki ellentétes hatást.

A kutatás tehát bizonyította a Facebook jelentőségét a közösségi információszerzésben. Ez jó esélyt biztosít az introvertált emberek kapcsolatépítésére is, akik eddig kiszorultak a közösségből.              

Komoly hátrány azonban, hogy amit a közösségi oldalakon látunk nem a teljes valóság, hanem annak csak egy kiragadott, általában csak pozitív eseményeket megörökítő szelete. Az adott pillanatot kivetítjük egy hosszabb időintervallumra, és az alapján vonunk le következtetéseket. Így ugyan valóban csökkenthetjük a szociális bizonytalanság érzésünket, ugyanakkor mindez sajnálatos módon a személyes interakcióra való igényünk teljesen megszűnésével is járhat. Miért? Mert időtakarékos, könnyű, hatékony segíti az önbemutatást és mindemellett új ismeretségeket hoz. Az offline interakciók túlzott leépítésével azonban erősen szűkített valóságot építhet ki - mely ugyanúgy magába zárkózó, mint a megváltani kívánt introvertált ember.

Az eredeti mű címe: „Social Network Profiles as Information Sourcesfor Adolescents’ Offline Relations” Cedric Courtois, Anissa All,Hadewijch Vanwynsberghe (http://online.liebertpub.com/doi/pdf/10.1089/cyber.2011.0557) Megjelent a Cyberpsychology, Behavior, and Social Networking folyóirat 2012/6. számában.