ID helyett DI?

Felix Stadler az információs hálózatok és a digitális kultúra egyik meghatárzó teoretikusa, a Zürichi Egyetem tanára már a 2000-es évek elején megfogalmazta (Informational identity: from analog to digital: http://felix.openflows.com) hogy egy új identitástípus van születőben. Ez a korábbi hagyományos, az adatok gyűjtésén és archiválásán alapuló analóg identitást felváltó digitális identitás. Stadler áttörésről beszél, egy valódi minőségi váltásról.

"Napi kapcsolattartásunk egyre inkább óriási számítógéphálózat segítségével történik, ez pedig új identitásrendszer felbukkanását eredményezi. A digitális identitásról van szó. Ezt az identitást az a digitális információmennyiség alakítja ki, amivel körül lehet írni az egyénként azonosítható individuumot. Ezt az identitástípust immár nem szorítják határok közé a hagyományos papír-adatrendszer tulajdonságai. A digitális identitás potenciálisan valami egészen mást jelent, mint az analóg, adatokra épülő identitás.
Az Internet ismeretében nyilvánvaló, hogy ezt az új információs rendszert óriási változékonyság jellemzi, viszonylag több nyílt hozzáférési lehetőség létezik, ugyanakkor sehol sincs egy központi irányító autoritás. Az individuum közvetlen módon befolyásolhatja az őt leképező információ egy részét. A felbukkanó digitális identitás valahol a fizikai és az adatközpontú identitás között helyezhető el. Mivel maga az individuum testi valójában nincs jelen, a férfi vagy nő ábrázolási módját más egyén is kialakíthatja, nem csak az illető férfi illetve nő."

Vagyis a legfontosabb 4 különbség, hogy az új, tehát a digitális identitásunk konstruálása az internet jellege miatt: 

1) nem központosítható,

2) fizikai térhez nem köthető,

3) folyamatosan változó, nem megfogható és végül

4) az egyén közvetlen ráhatásától relatíve függetlenedik.
 

A szabadság új dimenziói?

A digitális identitásunk, mint láttuk szemben a hagyományos fizikai identitásunkkal megváltoztatható, majdnem minden tekintetben alakítható. Az ezredfordulón még sokan a korlátlan szabadság eszméjének a manifesztációját látták a DI-ban, már azonban inkább egyfajta új, a durkheimi értelemben vett "társadalmi tény"-el van dolgunk, ami az egyénhez képest valamiképpen külsődleges és rá kényszerítőleg hat.

Vagyis bő egy évtized leforgása alatt a saját magunk által kreálható "megváltó", "szabaddá tevő" Digitális Identitásunk egyfajta kényszer-zubbonnyá változott, mely rólunk kialakul és befolyásolására valymi kevés az eszközünk.

2012-ből úgy fest, hogy mára inkább már az a mondás tűnik igaznak, hogy: "Nem vagy más, mint aminek a neten látszol. Minden más: illúzió."

Így születik meg a rólunk megjelenő és az általunk konstruált információk tengeréből a hálózati keresőmotorokon tükröződő "Digitális Identitásunk", ami bár névlegesen a miénk, annak kontrolljára nagyon csekély az esélyünk.

Digitális tükörképünk pontosan megmutatja, hogy hol szükséges korrekció és rávilágít a webtudatosság szükségességére.

Szerezzük vissza a kontroll lehetőségét saját Digitális Identitásunk alakítása felett!