Lehetőség vagy kockázat?

A BGF Kutatóközpontja folytatta digitális identitás kutatását: az Y generáció megkérdezése után a hazai céges döntéshozókat is megkérdezték. A BGF sajtóközleményéből idézünk.

A munkavállaló online viselkedése a legnagyobb kockázat

A hazai vállalatvezetők az újmédia-eszközök tekintetében a munkavállalót tekintik a legfőbb kockázatnak: akár a vállalat hírneve és biztonsága is elbukhat egyetlen munkavállaló online viselkedésén, az adatszivárgás pedig súlyos gazdasági károkat okozhat. A cégek ilyen értelemben sérülékenyebbek, mint valaha. A kockázatok csökkentése érdekében előírásokat vagy ajánlásokat fogalmaznak meg dolgozóik számára. Profiltól függően kiépültek a kontroll különböző szintjei: egyes vállalatoknál csak az állásra jelentkezőknek néznek utána, de van olyan is, főként a nagyobb kockázattal járó pozíciók esetében, hogy a munkavállalókat munkavállalásuk ideje alatt is ellenőrzik, sőt, kilépés után akár bizonyos ideig tartó nyomon követés is előfordulhat.

A kutatás alapkérdése és a kutatási partnerség

BGF és a KÜRT Akadémia közös kutatási projektjének keretében felmérést készített, hogy feltérképezze a vezetők digitális viselkedési szokásait. A kutatás középpontjában az állt, hogy a multinacionális és hazai nagyvállalatok, kis- és középvállalkozások, illetve start-upok felsővezetői magánszemélyként vagy vállalatvezetőként milyen döntéseket hoznak saját és munkatársaik online megjelenéséről, milyen online hálózatokat használnak, illetve, hogy van-e digitális identitás stratégiájuk.

Stratégiai kérdés a digitális megjelenés. A LinkedIn így lett virtuális névjegykártya-tartó, a Facebook pedig a családi-baráti kapcsolatok helye

Főként az IT-, energia-, bank-, ingatlan-, és telekommunikációs cégvezetők egyetértettek abban, hogy a digitális identitás kiépítése és fenntartása stratégiai kérdéssé vált: a neten történő kommunikáció és megjelenés ma már legalább olyan fontos, mint a személyes benyomás vagy a referencia. Saját szakmai digitális megjelenésükhöz kiemelten használják a LinkedIn-t virtuális névjegykártya-tartóként, s valamint ezen keresztül figyelik a konkurenciát is. Többségük tart attól, hogy szakmai hálózataikat itt elhappolhatják tőlük. A Facebookot a döntéshozók többsége inkább a családi-baráti kapcsolatok fenntartására, gyerekeik iskolai kommunikációjának elérésére használja. A cégvezetők saját bevallásuk szerint folyamatosan képzik magukat az online világgal kapcsolatban és ezt munkatársaiknál is szorgalmazzák. Biztonsági kérdésekben nem mindig elég óvatosak, és ennek tudatában is vannak: gyakran használnak például egyszerű jelszavakat, és nem minden esetben van idejük meggyőződni arról, hogy érzékeny adataikat megfelelően titkosítják.

A cég netes megjelenését tudatosabban kell ellenőrizni és irányítani

A cégvezetők kiemelték, hogy mára a netes megjelenést gyakran tudatosabban kell ellenőrizni és irányítani, mint ami nem netes. Többségük előnyként tekint az új média eszközeire. A multinacionális vállalatoknál törekednek arra, hogy a már bevált online kommunikációs eszközöket saját vállalati környezetükre adaptálják, ezen belül elsősorban a Facebookhoz hasonló saját rendszert fejlesztenek a belső kommunikációhoz, de van olyan vállalat is, ahol regionális blogot hoztak létre a hatékonyabb külső és belső kommunikáció érdekében. A kis- és középvállalkozások gyakran reagálnak gyorsan a változásokra és a legújabb eszközökkel is szívesen kísérleteznek, részletezte Dr. Fehér Katalin kutatásvezető az eredményeket. A kutatás ezúttal Ázsiában folytatódik, s terveink szerint hamarosan erről is posztolunk.