2013. május 17. írta: Digitális Identitás

Az Y generáció digitális identitása

„70-80%-ban az vagyok, ami az interneten látszik rólam”

Bár az Y generáció[1] tagjai már gyerekkorukban találkoztak az internetes eszközökkel, csak részben alakítják tudatosan digitális identitásukat, amely 70-80%-ban önazonos, 20-30%-ban viszont az határozza meg, hogy mások mit mondanak róluk a neten. Többségük úgy véli, „ami nincs az interneten, az nem is létezik”, ugyanakkor mivel tapasztalták, hogy feltöltött tartalmaikkal visszaélhetnek, többen már törekednek a rejtőzködésre is – többek között ez is kiderült a Budapesti Gazdasági Főiskola Kutatóközpontjának vizsgálatából.

Dr. Fehér Katalin, a Budapesti Gazdasági Főiskola Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa több felsőoktatási intézményben, felsőbb éves hallgatók körében végzett vizsgálata során arra kereste a választ, mennyire építi tudatosan digitális identitását[2] a munkavállalás előtt álló Y generáció, hogyan láttatja magát az interneten, milyen eszközökkel próbálja ellenőrizni netes megjelenését, mennyire kommunikál tudatosan a közösségi oldalakon egy lépéssel a munkavállalás előtt, van-e stratégiája, vannak-e már negatív tapasztalatai.

Az Y generáció munkavállalás előtt álló végzős tagjaival készített mélyinterjús vizsgálat szerint a fiatalok digitális identitása 70-80%-ban önazonos, 20-30%-ban viszont az határozza meg, hogy mások mit mondanak róluk a neten, milyen képeken jelölik be őket, vagy, hogy milyen kommentek olvashatóak velük kapcsolatban, elemzi az eredményeket a BGF oktatója. Ugyanakkor döntő többségük véli úgy, „ami nincs az interneten, az nem is létezik”, ennek megfelelően még azok is hagynak tudatosan nyomot magukról, akik kevés információt szeretnének kiadni.

A BGF Kutatóközpont digitális identitás kutatása az újmédia-kutatás keretein belül indult el 2012-ben. A Kutatóközpont vezetője Prof. Dr. Veres Zoltán, a kutatás vezetője Dr. Fehér Katalin tudományos főmunkatárs. A téma a legújabb kutatási trendekhez kapcsolódik az online kommunikáció és média területén. A globális kérdéskör vizsgálata hazai és nemzetközi partnerekkel közösen zajlik. Az itt bemutatott kutatási eredmények előkészítésében és adatfelvételében a Mathias Corvinus Collegium Média/Kommunikáció Szakirány (www.mcc.hu)* vett részt a BGF Kutatóközponttal együttműködésben. A kutatás során felsőbb éves hallgatókat kérdeztek meg mélyinterjús módszerrel több hazai felsőoktatási intézményben. Az Y generáción belül különösen fontos volt elérni azokat, akik még hallgatók, de már csak egy lépés választja el őket az első munkahelytől.

A BGF Kutatóközpontjának kutatása szerint ugyanakkor az Y generáció tagjai különösen ügyelnek a magánszféra védelmére, ezért is törekednek gyakran a „rejtőzködésre”. Többségük már rendelkezik valamilyen negatív tapasztalattal, amely velük, vagy a környezetükben élőkkel történt: jellemzően ide sorolják a fényképek megtévesztő felhasználását, azaz, amikor közösségi oldalakra feltöltött fotójukat mások használják fel, politikai vagy felnőtt tartalmú oldalakon. Ezeket az identitáslopásokat kevesebb adat és kép feltöltésével próbálják megelőzni.

Habár az Y generáció már gyerekkorában találkozhatott a digitális technológiákkal, a kutatás eredményei azt mutatják, hogy a munkavállalás előtt álló fiatalok csak részben rendelkeznek stratégiával és eszközökkel digitális identitásukat illetően: sokkal inkább megfigyelők, internetes aktivitásaik leginkább a napi feladatokhoz és eseményekhez kapcsolódnak. Úgy vélik, ha belépnek majd a munka világába, elsősorban új életükre, munkájukra és leendő családjukra szeretnének koncentrálni, így akkor már nem lesz idejük az online jelenlétre. Vannak, akik mostani profiljaikat is törölni szeretnék, és a „diák profil” helyett majd egy szakmai profilt szeretnének építeni.

[1] Az Y generáció tagjai az 1976-1996 között születettek, akik a magyarországi környezetben már gyerekkorukban találkozhattak a digitális technológiákkal, majd később az internettel, de még nem volt életüknek olyan szerves része, mint a Z generáció esetén, akik 1996 után születettek.

[2] Az internet-hozzáférés növekedésének, a közösségi média megjelenésének és a különböző hordozható eszközök elterjedésének köszönhetően egyre többen és egyre gyakrabban hagyunk magunk mögött digitális lábnyomokat, magyarázza a BGF kutatója. Digitális lábnyom lehet például egy fotó feltöltése egy közösségi oldalra, vagy egy vélemény, komment bejegyzése egy blogra, híroldalra. A digitális lábnyomaink visszakereshetők, elemezhetők, s különböző célokra felhasználhatók. Online jelenlétünk és aktivitásunk képet alkot rólunk, ez tulajdonképpen a digitális identitásunk.