Farkas Bettina: Kultúrák találkozása Anconában
2012. november 12. írta: Digitális Identitás

Farkas Bettina: Kultúrák találkozása Anconában

(sajátélmény-beszámoló)

   ErasmusComputer.jpg Napi kapcsolattartásunk egyre inkább mediatizált, vagyis óriási számítógéphálózat segítségével történik, ez pedig végső soron új identitásrendszer felbukkanását eredményezi. Ezt nevezhetjük a születőben lévő digitális identitásunknak. Az Interneten végre-valahára azok lehetünk, akik vagyunk, vagy akik alapjában véve lenni akarunk/lenni szeretnénk. Nem vesznek körül társadalmi szokásformák, és megszabadulunk azoktól a sztereotípiáktól, amelyek a fizikai én nemkívánatos adataiból sugároznak ki: ilyen például az évek száma, a nem, a faj vagy a testi megjelenés (vö. Prazsák Gergő: A kibertér, mint a létezés háza című írásával). Akkor és ott alakíthatjuk át saját magunkat, amikor éppen kedvünk tartja. A digitális identitásunknak, ezen részét - gondolhatjuk - teljes egészében mi tartjuk kontroll alatt.

   Ezt a félévemet Erasmus ösztöndíj keretében Olaszországban, Ancona városában töltöm. Azon vettem észre magam, hogy hirtelen rengeteg barátom lett. Digitális barátom. A Facebookon folyamatosan kaptam a felkéréseket. Nem is emlékezhettem mindenkire, hiszen annyi név kavarog még most is a fejemben. Nem beszélve a többi, Erasmusos diáktársamról.

    Az olaszok aktívak a közösségi oldal használatában. Körülbelül 100 olasz ismerősöm van a portálon. Hírfolyamjaik teli vannak olasz kiírásokkal (pl. mit esznek éppen, merre járnak, kivel vannak, hova mennek este szórakozni.) Az egész napjuk ritmusát ez szabja meg, a Facebookon élik meg életük összes jelentős pillanatát, amely korábban féltve őrzött személyes élménynek számított. Ma már semmit sem tartanak meg maguknak. Ezen kívül kedves olasz csoporttársaim felvettek több zárt csoportba, ahol külön diskurzust tartanak a jövőbeli közös programokról, esetleg jegyzeteket osztanak meg egymás között. Ezen kívül többször is észleltem, hogy egymással szintén az oldalon keresztül szurkálódnak (viccesen természetesen).

   A spanyolok hasonlóképpen az olaszokhoz, rengeteg időt töltenek el nap mint nap a facebook előtt. Itt az Erasmusos diákok 70%-a spanyol, ezáltal nagyon sok spanyol hozzászólást is tudok követni. Rengeteg fényképet töltenek fel, illetve ők is külön létrehoztak egy zárt csoportot, ahol megbeszélik az esti programokat. Spanyol diáktársaim szorosan tartják a kapcsolatot az otthoniakkal, ugyanis adatlapjuk tele van kedves hozzászólásokkal, bejegyzésekkel (pl.: várunk haza, hiányzol stb.)

   facebook2.jpg A belgákat és a németeket tekintve többségük a fényképek feltöltésére használják a közösségi hálót, igyekeznek minden pillanatot megosztani életükből. Ezenkívül fontos számukra, hogy közöljék a világgal éppen merre járnak, mit csinálnak, meglepően gyakran csekkolnak be kávézókba, éttermekbe, állomásokon, fesztiválokon. A héten beszélgettem ezzel kapcsolatban egy német hallgatóval, aki elmondta, hogy azért nem szeretne a telefonjára internetet előfizetni, mert akkor folyton elérhető lenne számára a Facebook. Véleménye szerint azok az emberek, akiknek a mobilinternet korlátlan hozzáférést nyújt, lemaradnak az élet fontos pillanatairól. Elmondása szerint miközben a barátaival, vagy a család tagjaival van, csak is kizárólag rájuk szeretne koncentrálni, minden pillanatot kihasznál arra, hogy velük lehessen. Ha az ember közben a telefonját nyomkodja, mondhatni, hogy csak a teste van jelen!

   Az itt lévő Erasmusos diákok közül úgy vettem észre, hogy a lengyelek használják a legkevesebbet a Facebookot. Néha kiposztolnak fényképeket, vagy kiírják, hogy éppen mit csinálnak, de nem sok információt osztanak meg magukról. Ez volt számomra a ’legunalmasabb’ feladat, hiszen alig történt valami. Előfordult, hogy napokig életjelet sem adtak magukról az oldalon. A portugálok a nap 24 órájában elérhető mobiltelefonról, elsőként válaszolnak az üzeneteimre, de inkább csak ’megfigyelő’ szerepet tölt be.

  Véleményem szerint a Facebook kiváló eszköz arra, hogy mindennapos kapcsolatba kerüljünk barátainkkal, szeretteinkkel. Személy szerint most nagyon örülök neki, hogy innen Olaszországból is bármikor, bárkit el tudok érni a közösségi hálónak köszönhetően. Ugyanakkor szomorú, hogy a mai fiatalok körében egyre ritkábbak a személyes találkozások, kontaktusok. Nem utolsó sorban az emberek hamis képet adhatnak magukról, kiváló példa arra, hogy a legtöbb ember a „tökéletességre törekszik”.

A blogbejegyzés szerzője a BGF kommunikáció és médiatudomány szakos hallgatòja Erasmus ösztöndíjjal Olaszországban.

A bejegyzés trackback címe:

https://digitalisidentitas.blog.hu/api/trackback/id/tr194902665

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása